Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
℣. Dómine, lábia +︎ mea apéries.
℟. Et os meum annuntiábit laudem tuam.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
℣. Nyisd meg, +︎ Uram, ajkamat,
℟. Hogy dicséretedet hirdesse szavam!
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Invitatorium {Antiphona ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja.
Ant. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja.
Veníte, exsultémus Dómino, jubilémus Deo, salutári nostro: præoccupémus fáciem ejus in confessióne, et in psalmis jubilémus ei.
Ant. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja.
Quóniam Deus magnus Dóminus, et Rex magnus super omnes deos, quóniam non repéllet Dóminus plebem suam: quia in manu ejus sunt omnes fines terræ, et altitúdines móntium ipse cónspicit.
Ant. Allelúja.
Quóniam ipsíus est mare, et ipse fecit illud, et áridam fundavérunt manus ejus (genuflectitur) veníte, adorémus, et procidámus ante Deum: plorémus coram Dómino, qui fecit nos, quia ipse est Dóminus, Deus noster; nos autem pópulus ejus, et oves páscuæ ejus.
Ant. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja.
Hódie, si vocem ejus audiéritis, nolíte obduráre corda vestra, sicut in exacerbatióne secúndum diem tentatiónis in desérto: ubi tentavérunt me patres vestri, probavérunt et vidérunt ópera mea.
Ant. Allelúja.
Quadragínta annis próximus fui generatióni huic, et dixi; Semper hi errant corde, ipsi vero non cognovérunt vias meas: quibus jurávi in ira mea; Si introíbunt in réquiem meam.
Ant. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja.
Ant. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja.
|
Imádságra hívás {Antifóna a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Valóban feltámadt az Úr, * Alleluja.
Ant. Valóban feltámadt az Úr, * Alleluja.
Jertek, örvendezzünk az Úrnak, vigadjunk a mi szabadító Istenünknek: Járuljunk orcája elé hálaadással, és zsoltárokkal vigadjunk neki.
Ant. Valóban feltámadt az Úr, * Alleluja.
Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenek fölött, mert nem taszítja el népét az Úr; mert kezében vagyon a föld minden határa, és övéi a hegyek magasságai.
Ant. Alleluja.
Mert övé a tenger, és ő alkotta azt, és az ő kezei alakították a szárazat. (térdet hajtunk) Jertek, imádva boruljunk le Isten előtt, és sírjunk az Úr előtt, ki minket alkotott: Mert ő a mi Urunk, Istenünk, és mi az ő legelőjének népe, és kezeinek juhai.
Ant. Valóban feltámadt az Úr, * Alleluja.
Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket, mint ama bosszantással a kísértés napján a pusztában: hol megkísértettek engem atyáitok, próbára tettek engem, bár látták cselekedeteimet.
Ant. Alleluja.
Negyven esztendeig bosszantott engem e nemzedék, és mondám; Ezek szívükben mindenkor tévelyegnek: És nem ismerték meg az én utaimat, úgy hogy megesküdtem haragomban; Nem mennek be az én nyugodalmamba.
Ant. Valóban feltámadt az Úr, * Alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja.
Ant. Valóban feltámadt az Úr, * Alleluja.
|
Hymnus {ex Psalterio secundum tempora}
Rex sempitérne Cǽlitum,
Rerum Creátor ómnium,
Æquális ante sǽcula
Semper Parénti Fílius:
Nascénte qui mundo Faber
Imáginem vultus tui
Tradens Adámo, nóbilem
Limo jugásti spíritum.
Cum livor et fraus dǽmonis
Fœdásset humánum genus:
Tu, carne amíctus, pérditam
Formam refórmas ártifex.
Qui, natus olim e Vírgine,
Nunc e sepúlcro násceris,
Tecúmque nos a mórtuis
Jubes sepúltos súrgere.
Qui, pastor ætérnus, gregem
Aqua lavas baptísmatis:
Hæc est lavácrum méntium:
Hæc est sepúlcrum críminum.
Nobis diu qui débitæ
Redémptor affíxus cruci,
Nostræ dedísti pródigus
Prétium salútis sánguinem.
Ut sis perénne méntibus
Paschále, Jesu, gáudium,
A morte dira críminum
Vitæ renátos líbera.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ó mennyei örök Király,
Ki mindeneket alkotál,
Minden idők eleitől
Atyáddal egyenlő Fiú:
Mikor a világ született,
Teremtő mester, arcodat
Ádámnak adtad, s a nemes
Szellemet sárba foglalád.
Midőn ádáz ördögi csel
Az emberfajt beszennyezé,
Testet öltvén, az elveszett
Formát újonnan alkotád.
Egykor a Szűztől születél,
Most sírból születel nekünk,
És mi is felkelünk veled
Sírunkból, úgy parancsolod.
Örök Pásztor te, nyájadat
Kereszt vizével mosdatod:
Ez a léleknek fürdeje,
Ez a bűn temetőhelye.
Adósságunkat hogy leródd,
Hosszan függtél kereszteden
S hullattad értünk pazarúl
Üdvünknek árát, véredet.
Hogy mindörökké megmaradj
Húsvéti örömül nekünk,
Mentsd meg a bűnhalál elől,
Kiket az élet újraszült.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott,
S a Vígasztalónak velük
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi cum lectionibus {Antiphonæ ex Psalterio secundum tempora}
Nocturn I.
Ant. Allelúja.
Psalmus 52 [1]
52:1 Dixit insípiens in corde suo: * Non est Deus.
52:2 Corrúpti sunt, et abominábiles facti sunt in iniquitátibus: * non est qui fáciat bonum.
52:3 Deus de cælo prospéxit super fílios hóminum: * ut vídeat si est intéllegens, aut requírens Deum.
52:4 Omnes declinavérunt, simul inútiles facti sunt: * non est qui fáciat bonum, non est usque ad unum.
52:5 Nonne scient omnes qui operántur iniquitátem, * qui dévorant plebem meam ut cibum panis?
52:6 Deum non invocavérunt: * illic trepidavérunt timóre, ubi non erat timor.
52:6 Quóniam Deus dissipávit ossa eórum qui homínibus placent: * confúsi sunt, quóniam Deus sprevit eos.
52:7 Quis dabit ex Sion salutáre Israël? * cum convérterit Deus captivitátem plebis suæ, exsultábit Jacob, et lætábitur Israël.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok és olvasmányok {Antifónák a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Nocturn I.
Ant. Alleluja.
Zsoltár 52 [1]
52:1 Mondá szívében az esztelen: * Nincs Isten.
52:2 Meg vannak vesztegetve és utálatosakká lettek gonoszságaikban; * nincs, ki jót cselekedjék.
52:3 Isten letekint a mennyből az emberek fiaira, * hogy lássa, ha van-e értelmes és Istent kereső.
52:4 De mind elhajlottak, mindnyájan hasztalanokká lettek gonoszságaikban; * nincs, ki jót cselekedjék, egyetlen egy sincs.
52:5 Nem tudják-e ezt mindazok, kik gonoszságot cselekesznek, * kik megemésztik népemet, mint a kenyeret?
52:6 Az Istent nem hívták segítségül, * ott remegtek félelemmel, hol nem volt félelem;
52:6 Mert az Isten széthányja azok tetemeit, kik az embereknek tetszenek; * megszégyenülnek, mert Isten megvetette őket.
52:7 Ki ad Sionból Izraelnek szabadulást? * Mikor visszatéríti Isten az ő fogolynépét, örvendeni fog Jákob és vigadni Izrael.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 54 [2]
54:2 Exáudi, Deus, oratiónem meam, et ne despéxeris deprecatiónem meam: * inténde mihi, et exáudi me.
54:3 Contristátus sum in exercitatióne mea: * et conturbátus sum a voce inimíci, et a tribulatióne peccatóris.
54:4 Quóniam declinavérunt in me iniquitátes: * et in ira molésti erant mihi.
54:5 Cor meum conturbátum est in me: * et formído mortis cécidit super me.
54:6 Timor et tremor venérunt super me: * et contexérunt me ténebræ.
54:7 Et dixi: Quis dabit mihi pennas sicut colúmbæ, * et volábo, et requiéscam?
54:8 Ecce, elongávi fúgiens: * et mansi in solitúdine.
54:9 Exspectábam eum, qui salvum me fecit * a pusillanimitáte spíritus et tempestáte.
54:10 Præcípita, Dómine, dívide linguas eórum: * quóniam vidi iniquitátem, et contradictiónem in civitáte.
54:11 Die ac nocte circúmdabit eam super muros ejus iníquitas: * et labor in médio ejus, et injustítia.
54:12 Et non defécit de platéis ejus * usúra, et dolus.
54:13 Quóniam si inimícus meus maledixísset mihi, * sustinuíssem útique.
54:13 Et si is, qui óderat me, super me magna locútus fuísset, * abscondíssem me fórsitan ab eo.
54:14 Tu vero, homo unánimis: * dux meus, et notus meus:
54:15 Qui simul mecum dulces capiébas cibos: * in domo Dei ambulávimus cum consénsu.
54:16 Véniat mors super illos: * et descéndant in inférnum vivéntes:
54:16 Quóniam nequítiæ in habitáculis eórum: * in médio eórum.
54:17 Ego autem ad Deum clamávi: * et Dóminus salvábit me.
54:18 Véspere, et mane, et merídie narrábo et annuntiábo: * et exáudiet vocem meam.
54:19 Rédimet in pace ánimam meam ab his, qui appropínquant mihi: * quóniam inter multos erant mecum.
54:20 Exáudiet Deus, et humiliábit illos, * qui est ante sǽcula.
54:20 Non enim est illis commutátio, et non timuérunt Deum: * exténdit manum suam in retribuéndo.
54:21 Contaminavérunt testaméntum ejus, divísi sunt ab ira vultus ejus: * et appropinquávit cor illíus.
54:22 Mollíti sunt sermónes ejus super óleum: * et ipsi sunt jácula.
54:23 Jacta super Dóminum curam tuam, et ipse te enútriet: * non dabit in ætérnum fluctuatiónem justo.
54:24 Tu vero, Deus, dedúces eos, * in púteum intéritus.
54:24 Viri sánguinum, et dolósi non dimidiábunt dies suos: * ego autem sperábo in te, Dómine.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 54 [2]
54:2 Hallgasd meg Isten, az én imádságomat, és ne vesd meg könyörgésemet; * figyelmezz rám, és hallgass meg engem.
54:3 Elszomorodtam az én küzdelmemben * és megháborodtam az ellenség szava és a bűnös szorongatása miatt;
54:4 Mert rosszakat hoznak rám, * és haraggal bántanak engem.
54:5 Szívem megháborodott bennem, * és a halál félelme szállott rám.
54:6 Félelem és reszketés jött rám; * és sötétség borított be engem.
54:7 És mondám: Ki ad nekem szárnyakat, mint a galambnak, * hogy röpüljek és megnyugodjam?
54:8 Íme elfutván eltávoztam, * és a pusztában laktam.
54:9 Vártam azt, ki megszabadított engem * a lélek csüggedésétől és a szélvésztől.
54:10 Buktasd meg, Uram, és oszd meg nyelvüket; * mert gonoszságot láttam és ellenmondást a városban.
54:11 Éjjel-nappal körülveszi őt kőfalai fölött a gonoszság, * és közepette nyomor van és igaztalanság;
54:12 és utcáiról nem fogy el * az uzsora és csalárdság.
54:13 Mert ha ellenségem átkozott volna engem, * eltűrtem volna ugyan;
54:13 és ha az, ki gyűlölt engem, nagyokat mondott volna rám, * talán elrejtettem volna magamat előtte.
54:14 De te, velem egyakaratú ember, * én vezérem és ismerőm,
54:15 Ki velem együtt édes étkeket ettél, * kik az Isten házába egyetértőleg jártunk.
54:16 Jöjjön halál rájuk, * és elevenen szálljanak le a pokolba.
54:16 Mert gonoszság van lakhelyükben, * közöttük.
54:17 Én pedig az Istenhez kiáltok; * és az Úr megszabadít engem.
54:18 Este, reggel és délben elbeszélem és hirdetem; * és meghallgatja az én szómat.
54:19 Megmenti békességben lelkemet azoktól, kik hozzám közelednek; * noha sokan vannak.
54:20 Meghallgat Isten, és megalázza őket, * ki minden idő előtt vagyon;
54:20 Mert ők nem változnak meg, és nem félik az Istent. * Ő kinyújtja kezét a bosszúállásra.
54:21 Azok megfertőztetik szövetségét; de orcájának haragja eloszlatja őket, * és szíve közel éri.
54:22 Az ő beszédei lágyabbak az olajnál, * de azok nyilak.
54:23 Vesd az Úrra gondodat, és ő eltáplál téged; * az igazat nem hagyja örökké ingani.
54:24 És te, Isten, leviszed őket * a veszedelem vermébe.
54:24 A vérszopó és csalárd férfiak nem érik el napjaik felét; * én pedig tebenned bízom, Uram.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 55 [3]
55:2 Miserére mei, Deus, quóniam conculcávit me homo: * tota die impúgnans tribulávit me.
55:3 Conculcavérunt me inimíci mei tota die: * quóniam multi bellántes advérsum me.
55:4 Ab altitúdine diéi timébo: * ego vero in te sperábo.
55:5 In Deo laudábo sermónes meos, in Deo sperávi: * non timébo quid fáciat mihi caro.
55:6 Tota die verba mea exsecrabántur: * advérsum me omnes cogitatiónes eórum in malum.
55:7 Inhabitábunt et abscóndent: * ipsi calcáneum meum observábunt.
55:8 Sicut sustinuérunt ánimam meam, pro níhilo salvos fácies illos: * in ira pópulos confrínges.
55:9 Deus, vitam meam annuntiávi tibi: * posuísti lácrimas meas in conspéctu tuo.
55:9 Sicut et in promissióne tua: * tunc converténtur inimíci mei retrórsum:
55:10 In quacúmque die invocávero te: * ecce, cognóvi, quóniam Deus meus es.
55:11 In Deo laudábo verbum, in Dómino laudábo sermónem: * in Deo sperávi, non timébo quid fáciat mihi homo.
55:12 In me sunt, Deus, vota tua, * quæ reddam, laudatiónes tibi.
55:13 Quóniam eripuísti ánimam meam de morte, et pedes meos de lapsu: * ut pláceam coram Deo in lúmine vivéntium.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 55 [3]
55:2 Könyörülj rajtam, Isten, mert összetipor engem az ember; * egész nap ostromolván, szorongat engem.
55:3 Tipornak engem ellenségeim egész nap; * mert sokan hadakoznak ellenem.
55:4 A nap magasságától félek; * mindazáltal én benned bízom.
55:5 Istenben dicsekszem az én beszédeimmel, Istenben bízom; * nem félek, bármit tegyen nekem a test.
55:6 Napestig káromolják szavaimat; * minden gondolatuk ellenem van gonoszra.
55:7 Lakást vesznek és elrejtőznek; * ők sarkamra vigyáznak.
55:8 De amint várják az én lelkemet, úgy ne szabadítsd meg őket semmiképpen; * haragban összezúzod a népeket.
55:9 Isten, az én életemet elbeszéltem neked; * könnyhullatásomat színed elé tetted,
55:9 Amint meg is ígérted. * Azért térnek hátra az én ellenségeim,
55:10 Amely nap segítségül hívlak téged, * íme én tapasztaltam, hogy Istenem vagy.
55:11 Istenben dicsekszem az igével, az Úrban dicsekszem a beszéddel; * Istenben bízom, nem félek, bármit tegyen nekem az ember.
55:12 Rajtam vannak, Isten, neked tett fogadásaim, * melyeket megadok a te dicséretedre;
55:13 Mert megmentetted lelkemet a haláltól, és lábaimat az eséstől, * hogy kedves legyek Isten előtt az élők világosságában.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 56 [4]
56:2 Miserére mei, Deus, miserére mei: * quóniam in te confídit ánima mea.
56:2 Et in umbra alárum tuárum sperábo, * donec tránseat iníquitas.
56:3 Clamábo ad Deum altíssimum: * Deum qui benefécit mihi.
56:4 Misit de cælo, et liberávit me: * dedit in oppróbrium conculcántes me.
56:4 Misit Deus misericórdiam suam, et veritátem suam, * et erípuit ánimam meam de médio catulórum leónum: dormívi conturbátus.
56:5 Fílii hóminum dentes eórum arma et sagíttæ: * et lingua eórum gládius acútus.
56:6 Exaltáre super cælos, Deus, * et in omnem terram glória tua.
56:7 Láqueum paravérunt pédibus meis: * et incurvavérunt ánimam meam.
56:7 Fodérunt ante fáciem meam fóveam: * et incidérunt in eam.
56:8 Parátum cor meum, Deus, parátum cor meum: * cantábo, et psalmum dicam.
56:9 Exsúrge, glória mea, exsúrge, psaltérium et cíthara: * exsúrgam dilúculo.
56:10 Confitébor tibi in pópulis, Dómine: * et psalmum dicam tibi in géntibus:
56:11 Quóniam magnificáta est usque ad cælos misericórdia tua, * et usque ad nubes véritas tua.
56:12 Exaltáre super cælos, Deus: * et super omnem terram glória tua.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 56 [4]
56:2 Könyörülj rajtam, Isten, könyörülj rajtam; * mert lelkem benned bízik;
56:2 és szárnyaid árnyékában bízom, * míg átvonul a gonoszság.
56:3 Kiáltok a fölséges Istenhez, * az Istenhez, ki jót tesz velem.
56:4 Elküld a mennyből, és megszabadít engem, * gyalázatra adja az engem tapodókat;
56:4 Elküldi Isten az ő irgalmát és igazságát, * és kiragadja lelkemet az oroszlánok kölykei közül, míg háborogva alszom;
56:5 Az emberek fiai közül, kiknek fogai fegyverek és nyilak, * és nyelvük éles kard.
56:6 Magasztaltassál föl az egek fölött, Isten, * és a te dicsőséged az egész földön.
56:7 Tőrt vetettek lábaimnak, * és megalázták lelkemet;
56:7 Vermet ástak szemem előtt, * és beestek abba.
56:8 Kész az én szívem, Isten, kész az én szívem * énekelni, és dicséretet mondani.
56:9 Serkenj föl, dicsőségem, serkenj föl, zsoltárom és hárfám! * Fölkelek korán reggel;
56:10 Hálát adok neked, Uram, a népek között, * és dicséretet mondok neked a nemzetek között;
56:11 Mert magasztos az égig a te irgalmad, * és a felhőkig a te igazságod.
56:12 Magasztaltassál föl az egek fölött, Isten, * és a te dicsőséged az egész földön.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 57 [5]
57:2 Si vere útique justítiam loquímini: * recta judicáte, fílii hóminum.
57:3 Étenim in corde iniquitátes operámini: * in terra injustítias manus vestræ concínnant.
57:4 Alienáti sunt peccatóres a vulva, erravérunt ab útero: * locúti sunt falsa.
57:5 Furor illis secúndum similitúdinem serpéntis: * sicut áspidis surdæ, et obturántis aures suas,
57:6 Quæ non exáudiet vocem incantántium: * et venéfici incantántis sapiénter.
57:7 Deus cónteret dentes eórum in ore ipsórum: * molas leónum confrínget Dóminus.
57:8 Ad níhilum devénient tamquam aqua decúrrens: * inténdit arcum suum donec infirméntur.
57:9 Sicut cera, quæ fluit, auferéntur: * supercécidit ignis, et non vidérunt solem.
57:10 Priúsquam intellégerent spinæ vestræ rhamnum: * sicut vivéntes, sic in ira absórbet eos.
57:11 Lætábitur justus cum víderit vindíctam: * manus suas lavábit in sánguine peccatóris.
57:12 Et dicet homo: Si útique est fructus justo: * útique est Deus júdicans eos in terra.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 57 [5]
57:2 Ha valóban igazságot szóltok, * igazat ítéljetek, emberek fiai.
57:3 De ti szívben gonoszságot míveltek; * kezeitek igaztalanságokat szőnek a földön.
57:4 Eltértek a bűnösök az anyaméhtől fogva, eltévedtek születés óta, * s hazugságokat szólanak.
57:5 Mérgük hasonló a kígyóéhoz, * a siket áspiséhoz, mely bedugja füleit,
57:6 Hogy ne hallja a bűvölők szavát * és a bűvöléshez értő varázslóét.
57:7 Isten összetöri szájukban fogaikat; * az oroszlánok zápfogait összerontja az Úr.
57:8 Elenyésznek, mint a lefolyó víz; * megvonja a kézíjat, és ők elvesztik erejüket.
57:9 Mint az elolvadó viasz, szétfolynak, * tűz hull rájuk, és nem látják meg a napot.
57:10 Mielőtt töviseitek bokorrá lennének, * haragjában mintegy elevenen elnyeli őket.
57:11 Örvendeni fog az igaz, midőn látja a bosszúállást; * kezeit a bűnös vérében fogja mosni.
57:12 És mondani fogja az ember: Van mégis gyümölcse az igaznak; * van mégis Isten, ki őket megítéli a földön.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 58 [6]
58:2 Éripe me de inimícis meis, Deus meus: * et ab insurgéntibus in me líbera me.
58:3 Éripe me de operántibus iniquitátem: * et de viris sánguinum salva me.
58:4 Quia ecce cepérunt ánimam meam: * irruérunt in me fortes.
58:5 Neque iníquitas mea, neque peccátum meum, Dómine: * sine iniquitáte cucúrri, et diréxi.
58:6 Exsúrge in occúrsum meum, et vide: * et tu, Dómine, Deus virtútum, Deus Israël,
58:6 Inténde ad visitándas omnes gentes: * non misereáris ómnibus, qui operántur iniquitátem.
58:7 Converténtur ad vésperam: et famem patiéntur ut canes, * et circuíbunt civitátem.
58:8 Ecce, loquéntur in ore suo, et gládius in lábiis eórum: * quóniam quis audívit?
58:9 Et tu, Dómine, deridébis eos: * ad níhilum dedúces omnes gentes.
58:10 Fortitúdinem meam ad te custódiam, quia, Deus, suscéptor meus es: * Deus meus, misericórdia ejus prævéniet me.
58:12 Deus osténdet mihi super inimícos meos, ne occídas eos: * nequándo obliviscántur pópuli mei.
58:12 Dispérge illos in virtúte tua: * et depóne eos, protéctor meus, Dómine:
58:13 Delíctum oris eórum, sermónem labiórum ipsórum: * et comprehendántur in supérbia sua.
58:13 Et de exsecratióne et mendácio annuntiabúntur in consummatióne: * in ira consummatiónis, et non erunt.
58:14 Et scient quia Deus dominábitur Jacob: * et fínium terræ.
58:15 Converténtur ad vésperam: et famem patiéntur ut canes, * et circuíbunt civitátem.
58:16 Ipsi dispergéntur ad manducándum: * si vero non fúerint saturáti, et murmurábunt.
58:17 Ego autem cantábo fortitúdinem tuam: * et exsultábo mane misericórdiam tuam.
58:17 Quia factus es suscéptor meus, * et refúgium meum, in die tribulatiónis meæ.
58:18 Adjútor meus, tibi psallam, quia, Deus, suscéptor meus es: * Deus meus, misericórdia mea.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 58 [6]
58:2 Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, * és a rám támadóktól szabadíts meg engem.
58:3 Ments meg engem a gonosztevőktől; * és a vérszopó férfiaktól szabadíts meg engem.
58:4 Mert íme megfogják lelkemet; * rám rohannak az erősek;
58:5 és nincs gonoszságom, sem bűnöm, Uram, * gonoszság nélkül futottam, és eligazodtam.
58:6 Kelj föl elém, és lásd ezt, * és te, Uram, erők Istene, Izrael Istene,
58:6 Figyelj és látogass meg minden nemzetet; * és ne könyörülj senkin, ki gonoszságot cselekszik.
58:7 Visszatérnek estére, és éhséget fognak szenvedni, mint az ebek, * és megkerülik a várost.
58:8 Íme szájukkal szólnak, és kard van ajkaikon; * mert ki hallja?
58:9 De te, Uram, kineveted őket; * semmivé teszel minden nemzetet.
58:10 Én erősségemet benned helyezem; mert te, Isten, az én oltalmam vagy. * Az én Istenem irgalmassága megelőz engem;
58:12 Az Isten megmutatja nekem ellenségeimet. Ne öld meg őket, * nehogy megfeledkezzenek népeim.
58:12 Széleszd el őket a te erőddel, * és vesd le őket, én oltalmazó Uram.
58:13 Amit szájuk mond, merő gonoszság. * Fogassanak meg kevélységükben;
58:13 Kik az átkozódásban és hazugságban még kérkednek is. * Veszítsd el őket a te haragodban, veszítsd el őket, hogy többé ne legyenek.
58:14 És tudva lesz, hogy Isten uralkodik Jákobon * és a föld határain.
58:15 Visszatérnek estére, és éhséget fognak szenvedni, mint az ebek, * és megkerülik a várost.
58:16 Ők elszélednek eledelért, * és ha jól nem laknak, morognak is.
58:17 Én pedig a te erősségedet éneklem, * és fölmagasztalom irgalmadat reggel;
58:17 Mert oltalmam lettél * és menedékem az én szorongásom napján.
58:18 Én segítőm, neked éneklek, mert oltalmazó Istenem vagy; * én Istenem, én irgalmasságom.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 59 [7]
59:3 Deus, repulísti nos, et destruxísti nos: * irátus es, et misértus es nobis.
59:4 Commovísti terram, et conturbásti eam: * sana contritiónes ejus, quia commóta est.
59:5 Ostendísti pópulo tuo dura: * potásti nos vino compunctiónis.
59:6 Dedísti metuéntibus te significatiónem: * ut fúgiant a fácie arcus:
59:7 Ut liberéntur dilécti tui: * salvum fac déxtera tua, et exáudi me.
59:8 Deus locútus est in sancto suo: * lætábor, et partíbor Síchimam: et convállem tabernaculórum metíbor.
59:9 Meus est Gálaad, et meus est Manásses: * et Éphraim fortitúdo cápitis mei.
59:9 Juda rex meus: * Moab olla spei meæ.
59:10 In Idumǽam exténdam calceaméntum meum: * mihi alienígenæ súbditi sunt.
59:11 Quis dedúcet me in civitátem munítam? * quis dedúcet me usque in Idumǽam?
59:12 Nonne tu, Deus, qui repulísti nos? * et non egrediéris, Deus, in virtútibus nostris?
59:13 Da nobis auxílium de tribulatióne: * quia vana salus hóminis.
59:14 In Deo faciémus virtútem: * et ipse ad níhilum dedúcet tribulántes nos.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 59 [7]
59:3 Isten, elvetettél és megrontottál minket; * megharagudtál, de könyörülsz is rajtunk.
59:4 Megindítottad a földet és megrendítetted azt; * gyógyítsd meg romlásait, mert megmozdult.
59:5 Kemény dolgokat mutattál a te népednek; * a keserűség borával itattál minket.
59:6 De jelt adtál a téged félőknek, * hogy elfussanak a kézív elől,
59:7 Hogy megszabaduljanak kedveltjeid. * Szabadíts meg a te jobb kezeddel és hallgass meg engem.
59:8 Az Isten szólott az ő szent helyén: * Vigadni fogok és fölosztom Szikemet, és a sátorok völgyét fölmérem.
59:9 Enyém Gálaád, és enyém Manasszesz, * és Efraim fejem erőssége,
59:9 Júda az én királyom. * Moáb reményem fazeka;
59:10 Idumeára kinyújtom sarumat; * az idegenek meghódolnak nekem.
59:11 Ki visz engem az erős városba? * Ki visz engem Idumeáig?
59:12 Nemde te, Isten, ki minket elvetettél? * És nem jössz-e ki, Isten, a mi seregeinkkel?
59:13 Segíts ki minket a szorongásból; * mert hiábavaló az ember segedelme.
59:14 Isten által fejtünk ki majd erőt, * és ő megsemmisíti szorongatóinkat.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 60 [8]
60:2 Exáudi, Deus, deprecatiónem meam: * inténde oratióni meæ.
60:3 A fínibus terræ ad te clamávi: * dum anxiarétur cor meum, in petra exaltásti me.
60:4 Deduxísti me, quia factus es spes mea: * turris fortitúdinis a fácie inimíci.
60:5 Inhabitábo in tabernáculo tuo in sǽcula: * prótegar in velaménto alárum tuárum.
60:6 Quóniam tu, Deus meus, exaudísti oratiónem meam: * dedísti hereditátem timéntibus nomen tuum.
60:7 Dies super dies regis adícies: * annos ejus usque in diem generatiónis et generatiónis.
60:8 Pérmanet in ætérnum in conspéctu Dei: * misericórdiam et veritátem ejus quis requíret?
60:9 Sic psalmum dicam nómini tuo in sǽculum sǽculi: * ut reddam vota mea de die in diem.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 60 [8]
60:2 Hallgasd meg, Isten, az én könyörgésemet; * figyelmezz imádságomra.
60:3 A föld határairól kiáltok hozzád, * mivel szorongattatik szívem. Te fölemelsz engem a kősziklára,
60:4 Vezérelsz engem; mert reményemmé lettél, * erősség tornyává az ellenség ellen.
60:5 A te hajlékodban fogok lakni mindörökké, * oltalmam lesz szárnyaid árnyéka alatt.
60:6 Mert te, Istenem, meghallgatod imádságomat; * örökséget adsz a te nevedet félőknek.
60:7 A király napjaihoz napokat adsz, * esztendeit nemzedékről nemzedékre terjeszted;
60:8 S ő megmarad örökké az Isten színe előtt. * Az ő irgalmát és igazságát ki veszi számba?
60:9 Így dicséretet mondok a te nevednek mindörökkön-örökké: * hogy teljesítsem fogadásaimat napról napra.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 61 [9]
61:2 Nonne Deo subjécta erit ánima mea? * ab ipso enim salutáre meum.
61:3 Nam et ipse Deus meus, et salutáris meus: * suscéptor meus, non movébor ámplius.
61:4 Quoúsque irrúitis in hóminem? * interfícitis univérsi vos: tamquam paríeti inclináto et macériæ depúlsæ?
61:5 Verúmtamen prétium meum cogitavérunt repéllere, cucúrri in siti: * ore suo benedicébant, et corde suo maledicébant.
61:6 Verúmtamen Deo subjécta esto, ánima mea: * quóniam ab ipso patiéntia mea.
61:7 Quia ipse Deus meus, et salvátor meus: * adjútor meus, non emigrábo.
61:8 In Deo salutáre meum, et glória mea: * Deus auxílii mei, et spes mea in Deo est.
61:9 Speráte in eo omnis congregátio pópuli, effúndite coram illo corda vestra: * Deus adjútor noster in ætérnum.
61:10 Verúmtamen vani fílii hóminum, mendáces fílii hóminum in statéris: * ut decípiant ipsi de vanitáte in idípsum.
61:11 Nolíte speráre in iniquitáte, et rapínas nolíte concupíscere: * divítiæ si áffluant, nolíte cor appónere.
61:12 Semel locútus est Deus, duo hæc audívi, quia potéstas Dei est, et tibi, Dómine, misericórdia: * quia tu reddes unicuíque juxta ópera sua.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 61 [9]
61:2 Nemde az Istennek lesz alávetve az én lelkem, * miután tőle vagyon szabadulásom?
61:3 Mert ő Istenem és szabadítóm; * az én oltalmazóm, s nem fogok többé ingadozni.
61:4 Meddig rohantok az emberre, * mint egy meghajlott falra és eldőlt kerítésre, hogy megöljétek őt mindnyájan?
61:5 Meg akarnak fosztani becsületemtől, én szomjazva futok; * ők szájukkal áldanak, és szívükben átkoznak.
61:6 Mindazáltal, én lelkem, engedelmeskedjél az Istennek; * mert tőle vagyon az én béketűrésem.
61:7 Mert ő Istenem és üdvözítőm; * az én segítőm, nem fogok eltérni.
61:8 Istenben az én szabadulásom és dicsőségem, * ő segítségem Istene; és reményem Istenben vagyon.
61:9 Bízzatok benne, a nép minden gyülekezete, öntsétek ki előtte szíveteket; * Isten a mi segítőnk mindörökké.
61:10 De hiúk az emberek fiai, hazugok az emberek fiai a mérlegben; * úgy hogy önmagukat csalják meg a hiúságban.
61:11 Ne bízzatok a gonoszságban, és ne kívánjátok meg a ragadományokat; * ha bővelkedtek gazdagsággal, szíveteket ahhoz ne tegyétek.
61:12 Egyszer szólott az Isten, s e kettőt hallottam: hogy a hatalom Istené, és tied, Uram, az irgalmasság; * mert te megfizetsz kinek-kinek az ő cselekedetei szerint.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 63 [10]
63:2 Exáudi, Deus, oratiónem meam cum déprecor: * a timóre inimíci éripe ánimam meam.
63:3 Protexísti me a convéntu malignántium: * a multitúdine operántium iniquitátem.
63:4 Quia exacuérunt ut gládium linguas suas: * intendérunt arcum rem amáram, ut sagíttent in occúltis immaculátum.
63:6 Súbito sagittábunt eum, et non timébunt: * firmavérunt sibi sermónem nequam.
63:6 Narravérunt ut abscónderent láqueos: * dixérunt: Quis vidébit eos?
63:7 Scrutáti sunt iniquitátes: * defecérunt scrutántes scrutínio.
63:7 Accédet homo ad cor altum: * et exaltábitur Deus.
63:8 Sagíttæ parvulórum factæ sunt plagæ eórum: * et infirmátæ sunt contra eos linguæ eórum.
63:9 Conturbáti sunt omnes qui vidébant eos: * et tímuit omnis homo.
63:10 Et annuntiavérunt ópera Dei, * et facta ejus intellexérunt.
63:11 Lætábitur justus in Dómino, et sperábit in eo, * et laudabúntur omnes recti corde.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 63 [10]
63:2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, mikor könyörgök; * az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet.
63:3 Te oltalmazz engem a rosszalkodók gyülekezetétől, * a gonosztevők sokaságától.
63:4 Mert megélesítik nyelveiket, mint a kardot; * megvonják a kézíjat, a keserű szert, hogy lövöldözzék titkon az ártatlant.
63:6 Hirtelen meglövik őt, és nem félnek; * megerősítik magukat a gonosz dologban;
63:6 Beszélnek, hogy tőröket vessenek, * és mondják: Ki látja azokat?
63:7 Gonoszban törik fejüket, * a fondorkodók elfáradnak az ármánykodásban,
63:7 S az ember szíve fölemelkedik; * de az Isten fölmagasztaltatik.
63:8 Kisdedek nyilai az ő sebesítésük, * és nyelveik megerőtlenednek önmagok ellen.
63:9 Eliszonyodnak mindnyájan, kik őket látják; * és minden ember fél,
63:10 és hirdeti az Isten cselekedeteit, * és elismeri az ő tetteit.
63:11 Az igaz örvendeni fog az Úrban, és benne bízni, * és dicsértetni fog minden igaz szívű.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 65 [11]
65:1 Jubiláte Deo, omnis terra, psalmum dícite nómini ejus: * date glóriam laudi ejus.
65:3 Dícite Deo: Quam terribília sunt ópera tua, Dómine! * in multitúdine virtútis tuæ mentiéntur tibi inimíci tui.
65:4 Omnis terra adóret te, et psallat tibi: * psalmum dicat nómini tuo.
65:5 Veníte, et vidéte ópera Dei: * terríbilis in consíliis super fílios hóminum.
65:6 Qui convértit mare in áridam, in flúmine pertransíbunt pede: * ibi lætábimur in ipso.
65:7 Qui dominátur in virtúte sua in ætérnum, óculi ejus super gentes respíciunt: * qui exásperant non exalténtur in semetípsis.
65:8 Benedícite, gentes, Deum nostrum: * et audítam fácite vocem laudis ejus,
65:9 Qui pósuit ánimam meam ad vitam: * et non dedit in commotiónem pedes meos.
65:10 Quóniam probásti nos, Deus: * igne nos examinásti, sicut examinátur argéntum.
65:11 Induxísti nos in láqueum, posuísti tribulatiónes in dorso nostro: * imposuísti hómines super cápita nostra.
65:12 Transívimus per ignem et aquam: * et eduxísti nos in refrigérium.
65:13 Introíbo in domum tuam in holocáustis: * reddam tibi vota mea, quæ distinxérunt lábia mea.
65:14 Et locútum est os meum, * in tribulatióne mea.
65:15 Holocáusta medulláta ófferam tibi cum incénso aríetum: * ófferam tibi boves cum hircis.
65:16 Veníte, audíte, et narrábo, omnes, qui timétis Deum: * quanta fecit ánimæ meæ.
65:17 Ad ipsum ore meo clamávi, * et exaltávi sub lingua mea.
65:18 Iniquitátem si aspéxi in corde meo, * non exáudiet Dóminus.
65:19 Proptérea exaudívit Deus, * et atténdit voci deprecatiónis meæ.
65:20 Benedíctus Deus, * qui non amóvit oratiónem meam, et misericórdiam suam a me.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 65 [11]
65:1 Örvendezzetek az Úrnak, minden föld, mondjatok dicséretet az ő nevének; * tegyétek dicsőségessé dicséretét.
65:3 Mondjátok az Istennek: Mely rettenetesek a te cselekedeteid, Uram, * a te erőd nagysága miatt hízelkedni fognak neked ellenségeid.
65:4 Az egész föld imádjon téged és énekeljen neked; * mondjon dicséretet a te nevednek.
65:5 Jöjjetek, és lássátok az Isten műveit; * rettenetes ő tanácsaiban az emberek fiai fölött.
65:6 Ki a tengert szárazzá változtatta, a folyóvízen lábbal mentek át; * ott vigadtunk őbenne.
65:7 Ki saját ereje által uralkodik mindörökké, az ő szemei a nemzetekre néznek. * Kik búsítják őt, föl ne fuvalkodjanak magukban.
65:8 Áldjátok, nemzetek, a mi Istenünket, * és hallassátok az ő dicséretének szózatát.
65:9 Ki engemet életben tartott, * és nem hagyta ingadozni lábaimat.
65:10 Mert megkísértettél minket, Isten, * tűzzel próbáltál minket, mint próbáltatik az ezüst.
65:11 Tőrbe vittél minket, nyomorúságokat tettél hátunkra, * embereket ültettél fejeinkre.
65:12 Tűzön és vízen mentünk át, * de kivezettél minket enyhülésre.
65:13 Bemegyek a te házadba égőáldozatokkal, * teljesítem neked fogadásaimat, melyeket ajkaim kifejeztek,
65:14 és az én szám mondott * szorongásomban.
65:15 Velős égőáldozatokat viszek neked a kosok jó illatszerével, * tulkokat áldozok neked bakokkal.
65:16 Jöjjetek, halljátok mindnyájan, kik félitek az Urat, és elbeszélem, * mennyit cselekedett az én lelkemmel.
65:17 Hozzá kiáltottam számmal, * és fölmagasztaltam őt nyelvemmel.
65:18 Ha gonoszságra tekintettem volna szívemben, * nem hallgatott volna meg az Úr.
65:19 De meghallgatott az Isten, * és könyörgésem szavára figyelmezett.
65:20 Áldott legyen az Isten, * ki nem távoztatta el imádságomat és az ő irgalmát éntőlem.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 67 [12]
67:2 Exsúrgat Deus, et dissipéntur inimíci ejus, * et fúgiant qui odérunt eum, a fácie ejus.
67:3 Sicut déficit fumus, defíciant: * sicut fluit cera a fácie ignis, sic péreant peccatóres a fácie Dei.
67:4 Et justi epuléntur, et exsúltent in conspéctu Dei: * et delecténtur in lætítia.
67:5 Cantáte Deo, psalmum dícite nómini ejus: * iter fácite ei, qui ascéndit super occásum: (fit reverentia) Dóminus nomen illi.
67:5 Exsultáte in conspéctu ejus: * turbabúntur a fácie ejus, patris orphanórum et júdicis viduárum.
67:6 Deus in loco sancto suo: * Deus, qui inhabitáre facit uníus moris in domo:
67:7 Qui edúcit vinctos in fortitúdine, * simíliter eos qui exásperant, qui hábitant in sepúlcris.
67:8 Deus, cum egrederéris in conspéctu pópuli tui, * cum pertransíres in desérto:
67:9 Terra mota est, étenim cæli distillavérunt a fácie Dei Sínai, * a fácie Dei Israël.
67:10 Plúviam voluntáriam segregábis, Deus, hereditáti tuæ: * et infirmáta est, tu vero perfecísti eam.
67:11 Animália tua habitábunt in ea: * parásti in dulcédine tua páuperi, Deus.
67:12 Dóminus dabit verbum evangelizántibus, * virtúte multa.
67:13 Rex virtútum dilécti dilécti: * et speciéi domus divídere spólia.
67:14 Si dormiátis inter médios cleros, pennæ colúmbæ deargentátæ, * et posterióra dorsi ejus in pallóre auri.
67:15 Dum discérnit cæléstis reges super eam, nive dealbabúntur in Selmon: * mons Dei, mons pinguis.
67:16 Mons coagulátus, mons pinguis: * ut quid suspicámini montes coagulátos?
67:17 Mons, in quo beneplácitum est Deo habitáre in eo: * étenim Dóminus habitábit in finem.
67:18 Currus Dei decem míllibus múltiplex, míllia lætántium: * Dóminus in eis in Sina in sancto.
67:19 Ascendísti in altum, cepísti captivitátem: * accepísti dona in homínibus.
67:19 Étenim non credéntes, * inhabitáre Dóminum Deum.
67:20 Benedíctus Dóminus die quotídie: * prósperum iter fáciet nobis Deus salutárium nostrórum.
67:21 Deus noster, Deus salvos faciéndi: * et Dómini Dómini éxitus mortis.
67:22 Verúmtamen Deus confrínget cápita inimicórum suórum: * vérticem capílli perambulántium in delíctis suis.
67:23 Dixit Dóminus: Ex Basan convértam, * convértam in profúndum maris:
67:24 Ut intingátur pes tuus in sánguine: * lingua canum tuórum ex inimícis, ab ipso.
67:25 Vidérunt ingréssus tuos, Deus: * ingréssus Dei mei: regis mei qui est in sancto.
67:26 Prævenérunt príncipes conjúncti psalléntibus: * in médio juvenculárum tympanistriárum.
67:27 In ecclésiis benedícite Deo Dómino, * de fóntibus Israël.
67:28 Ibi Bénjamin adolescéntulus: * in mentis excéssu.
67:28 Príncipes Juda, duces eórum: * príncipes Zábulon, príncipes Néphtali.
67:29 Manda, Deus, virtúti tuæ: * confírma hoc, Deus, quod operátus es in nobis.
67:30 A templo tuo in Jerúsalem, * tibi ófferent reges múnera.
67:31 Íncrepa feras arúndinis, congregátio taurórum in vaccis populórum: * ut exclúdant eos, qui probáti sunt argénto.
67:32 Díssipa gentes, quæ bella volunt: vénient legáti ex Ægýpto: * Æthiópia prævéniet manus ejus Deo.
67:33 Regna terræ, cantáte Deo: * psállite Dómino.
67:34 Psállite Deo, qui ascéndit super cælum cæli, * ad Oriéntem.
67:35 Ecce dabit voci suæ vocem virtútis, date glóriam Deo super Israël, * magnificéntia ejus, et virtus ejus in núbibus.
67:36 Mirábilis Deus in sanctis suis, Deus Israël ipse dabit virtútem, et fortitúdinem plebi suæ, * benedíctus Deus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 67 [12]
67:2 Keljen föl az Isten, és széledjenek el az ő ellenségei, * és fussanak orcája elől, kik őt gyűlölik.
67:3 Mint elenyészik a füst, enyésszenek el; * mint elolvad a viasz a tűz színe előtt, úgy vesszenek el a bűnösök Isten színe elől.
67:4 És az igazak vendégeskedjenek és vigadjanak Isten színe előtt, * és gyönyörködjenek örömmel.
67:5 Énekeljetek Istennek, mondjatok dicséretet az ő nevének, * készítsetek utat annak, ki fölmegyen napnyugatra, (fejet hajtunk) Úr az * ő neve.
67:5 Örvendezzetek színe előtt, * mely előtt amazok megrémülnek. Árvák atyja és özvegyek bírája
67:6 Isten az ő szent helyén, * Isten, ki békés lakást ad a házban az egyértelműeknek,
67:7 Ki a foglyokat kivezeti erősséggel, * hasonlóképpen az ellenszegülőket, kik a sírokban laknak.
67:8 Isten, midőn a te néped színe előtt jártál, * midőn átmentél a pusztán,
67:9 A föld megrendült, és az egek csöpögtek a Sinai Istenének színe előtt, * Izrael Istenének színe előtt.
67:10 Óhajtott esőt adtál, Isten, a te örökségednek; * mely elfáradott, de te megerősítetted őt.
67:11 A te nyájad lakott abban; * elkészítetted azt, Isten, kegyességedből a szegénynek.
67:12 Az Úr szót ad az örömhír vivőinek * nagy hatalommal.
67:13 A seregek királyai futva futnak; * és a ház ékességének jut a ragadományok osztása.
67:14 Ha osztályrészeitekben feküsztök, hasonlók lesztek a galambhoz, * melynek tollai ezüstösek, és háta vége felé aranysárga.
67:15 Midőn a mennyben lakó ott a királyokat elszéleszti, fehérek lesznek mint a hótól Szelmon. * Az Isten hegye kövér hegy,
67:16 Erős hegy, termékeny hegy. * Miért nézitek gyanúsan az erős hegységet?
67:17 E hegy az, melyen az Istennek lakni tetszik; * mert az Úr ott fog lakni mindörökké.
67:18 Isten szekere több tízezernél, ezrek az örvendezők; * az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen a szentélyben.
67:19 Fölmégy a magasba, fogva viszed a fogságot, * ajándékokat veszel az embereknek,
67:19 A nem hívőknek is, * hogy az Úr Istennél lakjanak.
67:20 Áldott legyen az Úr minden nap; * szerencsés utat készít nekünk a mi üdvösségünk Istene.
67:21 A mi Istenünk a szabadító Isten; * és az Úré, az Úré a halálból való kivitel.
67:22 Ellenben Isten összezúzza ellenségei fejeit, * a vétkeikben járók fejtetejét.
67:23 Mondá az Úr: Bászánból visszatérítem őket, * a tenger mélységébe térítem;
67:24 Hogy lábad vérbe mártassék, * ebeid nyelve az ellenség vérébe.
67:25 Látják bemeneteledet, Isten, * az én Istenem bemenetelét; az én királyomét, ki a szentélyben vagyon.
67:26 Elől mennek a fejedelmek az éneklőkkel együtt * a doboló leányzók között.
67:27 A gyülekezetekben áldjátok az Úr Istent, * Izrael törzséből valók.
67:28 Ott van az ifjú Benjamin * lelki elragadtatásban,
67:28 Júda fejedelmei, azok vezérei, * Zabulon fejedelmei, Neftali fejedelmei.
67:29 Parancsolj, Isten, a te erődnek; * erősítsd meg azt, Isten, mit közöttünk cselekedtél,
67:30 A te templomodból Jeruzsálemben. * A királyok ajándékokat hoznak neked.
67:31 Dorgáld meg a nádas vadait; bikák gyülekezete van a népek tehenei között, * hogy kirekesszék azokat, kik megpróbáltattak, mint az ezüst.
67:32 Széleszd el a nemzeteket, melyek hadakat kívánnak. Követek jőnek Egyiptomból, * Etiópia megelőzve nyújtja kezeit az Istenhez.
67:33 Föld országai, énekeljetek az Istennek; * zengjetek az Úrnak,
67:34 Zengjetek az Istennek, ki fölmegy az egek ege fölé * napkeletre.
67:35 Íme szózatának az erő szavát adja. Adjatok dicsőséget az Istennek, Izrael fölött, * az ő dicsősége és ereje a felhőkben.
67:36 Csodálatos az Isten az ő szentjeiben; Izrael Istene ő ad hatalmat és erőt az ő népének. * Áldott legyen az Isten.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
|
℣. Gavísi sunt discípuli, allelúja.
℟. Viso Dómino, allelúja.
|
℣. Öröm töltötte el a tanítványokat. Alleluja.
℟. Az Úr láttára. Alleluja.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
Absolutio. A vínculis peccatórum nostrórum absólvat nos omnípotens et miséricors Dóminus. Amen.
|
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Feloldozás. Bűneink bilincseiből oldozzon fel minket a mindenható és irgalmas Isten. Ámen.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ille nos benedícat, qui sine fine vivit et regnat. Amen.
Lectio 1
De libro Apocalýpsis beáti Joánnis Apóstoli
Apo 5:1-7
1 Et vidi in déxtera sedéntis supra thronum, librum scriptum intus et foris, signátum sigíllis septem.
2 Et vidi ángelum fortem, prædicántem voce magna: Quis est dignus aperíre librum, et sólvere signácula ejus?
3 Et nemo póterat neque in cælo, neque in terra, neque subtus terram aperíre librum, neque respícere illum.
4 Et ego flebam multum, quóniam nemo dignus invéntus est aperíre librum, nec vidére eum.
5 Et unus de senióribus dixit mihi: Ne fléveris: ecce vicit leo de tribu Juda, radix David, aperíre librum, et sólvere septem signácula ejus.
6 Et vidi: et ecce in médio throni et quátuor animálium, et in médio seniórum, Agnum stantem tamquam occísum, habéntem córnua septem, et óculos septem: qui sunt septem spíritus Dei, missi in omnem terram.
7 Et venit: et accépit de déxtera sedéntis in throno librum.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Platéæ tuæ, Jerúsalem, sternéntur auro mundo, allelúja: et cantábitur in te cánticum lætítiæ, allelúja:
* Et per omnes vicos tuos ab univérsis dicétur, allelúja, allelúja.
℣. Luce spléndida fulgébis, et omnes fines terræ adorábunt te.
℟. Et per omnes vicos tuos ab univérsis dicétur, allelúja, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Az áldjon meg minket, aki mindörökké uralkodik. Ámen.
1. olvasmány
From the Book of Revelation of St John Apostle
Rev 5:1-7
1 A trónon ülő jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset láttam, amely hét pecséttel volt lepecsételve.
2 Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki nagy hangon kérdezte: "Ki méltó rá, hogy kibontsa a tekercset, feltörje pecsétjeit?"
3 De senki sem tudta, sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt kibontani és elolvasni a tekercset.
4 Erre sírva fakadtam, hogy senki sem volt méltó a tekercset kinyitni és elolvasni.
5 Ekkor a vének közül az egyik így szólt hozzám: "Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő majd kinyitja a könyvet, feltöri hét pecsétjét."
6 Most azt láttam, hogy a trón és a négy élőlény és a huszonnégy vén között ott áll a Bárány, mintha leölték volna. Hét szarva volt és hét szeme - ezek az Isten hét szelleme, akiknek küldetésük az egész földre szól.
7 A (Bárány) odament, és átvette a trónon ülő jobbjából a könyvet.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. Thy streets, O Jerusalem, shall bel paved with pure gold, Alleluia, and the song of joy shall be sung in thee. Alleluia.
* And all that pass through all thy streets shall say Alleluia, Alleluia.
℣. Thy light shall be exceeding glorious, and all the ends of the earth shall worship thee.
℟. And all that pass through all thy streets shall say Alleluia, Alleluia.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Divínum auxílium máneat semper nobíscum. Amen.
Lectio 2
Apo 5:8-10
8 Et cum aperuísset librum, quátuor animália, et vigínti quátuor senióres cecidérunt coram Agno, habéntes sínguli cítharas, et phíalas áureas plenas odoramentórum, quæ sunt oratiónes sanctórum:
9 Et cantábant cánticum novum, dicéntes: Dignus es, Dómine, accípere librum, et aperíre signácula ejus: quóniam occísus es, et redemísti nos Deo in sánguine tuo ex omni tribu, et lingua, et pópulo, et natióne:
10 Et fecísti nos Deo nostro regnum, et sacerdótes: et regnábimus super terram.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
℟. Decantábat pópulus Israël, allelúja: et univérsa multitúdo Jacob canébat legítime:
* Et David cum cantóribus cítharam percutiébat in domo Dómini, et laudes Deo canébat, allelúja, allelúja.
℣. Sanctificáti sunt ergo sacerdótes et levítæ: et univérsus Israël deducébat arcam fœ́deris Dómini in júbilo.
℟. Et David cum cantóribus cítharam percutiébat in domo Dómini, et laudes Deo canébat, allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Et David cum cantóribus cítharam percutiébat in domo Dómini, et laudes Deo canébat, allelúja, allelúja.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Az isteni segítség maradjon velünk mindenkor. Ámen.
2. olvasmány
Rev 5:8-10
8 Amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája volt mindegyiknek és tömjénnel tele aranycsészéje - ezek a szentek imádságai.
9 Új éneket énekeltek: "Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet és feltörd pecsétjeit, mert megöltek, és véreddel megváltottad (az embereket) Istennek, minden nyelvből, népből és nemzetből,
10 Istenünk országává és papjaivá tetted őket, és uralkodni fognak a földön."
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟. The people of Israel sung: Alleluia, and all the multitude of Jacob sung in measure.
* And David was with the singers, (and) played upon an harp in the house of the Lord, and sung praises unto God. Alleluia, Alleluia.
℣. So the Priests and the Levites were sanctified, and all Israel brought up the ark of the covenant of the Lord with shouting.
℟. And David was with the singers, (and) played upon an harp in the house of the Lord, and sung praises unto God. Alleluia, Alleluia.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. And David was with the singers, (and) played upon an harp in the house of the Lord, and sung praises unto God. Alleluia, Alleluia.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Ad societátem cívium supernórum perdúcat nos Rex Angelórum. Amen.
Lectio 3
Apo 5:11-14
11 Et vidi, et audívi vocem angelórum multórum in circúitu throni, et animálium, et seniórum: et erat númerus eórum míllia míllium,
12 Dicéntium voce magna: Dignus est Agnus, qui occísus est, accípere virtútem, et divinitátem, et sapiéntiam, et fortitúdinem, et honórem, et glóriam, et benedictiónem.
13 Et omnem creatúram, quæ in cælo est, et super terram, et sub terra, et quæ sunt in mari, et quæ in eo: omnes audívi dicéntes: Sedénti in throno, et Agno, benedíctio et honor, et glória, et potéstas in sǽcula sæculórum.
14 Et quátuor animália dicébant: Amen. Et vigínti quátuor senióres cecidérunt in fácies suas: et adoravérunt vivéntem in sǽcula sæculórum.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
Te Deum
Te Deum laudámus: * te Dóminum confitémur.
Te ætérnum Patrem * omnis terra venerátur.
Tibi omnes Ángeli, * tibi Cæli, et univérsæ Potestátes:
Tibi Chérubim et Séraphim * incessábili voce proclámant:
Fit reverentia Sanctus, Sanctus, Sanctus * Dóminus Deus Sábaoth.
Pleni sunt cæli et terra * majestátis glóriæ tuæ.
Te gloriósus * Apostolórum chorus,
Te Prophetárum * laudábilis númerus,
Te Mártyrum candidátus * laudat exércitus.
Te per orbem terrárum * sancta confitétur Ecclésia,
Patrem * imménsæ majestátis;
Venerándum tuum verum * et únicum Fílium;
Sanctum quoque * Paráclitum Spíritum.
Tu Rex glóriæ, * Christe.
Tu Patris * sempitérnus es Fílius.
Fit reverentia Tu, ad liberándum susceptúrus hóminem: * non horruísti Vírginis úterum.
Tu, devícto mortis acúleo, * aperuísti credéntibus regna cælórum.
Tu ad déxteram Dei sedes, * in glória Patris.
Judex créderis * esse ventúrus.
Sequens versus dicitur flexis genibus
Te ergo quǽsumus, tuis fámulis súbveni, * quos pretióso sánguine redemísti.
Ætérna fac cum Sanctis tuis * in glória numerári.
Salvum fac pópulum tuum, Dómine, * et bénedic hereditáti tuæ.
Et rege eos, * et extólle illos usque in ætérnum.
Per síngulos dies * benedícimus te.
Fit reverentia, secundum consuetudinem Et laudámus nomen tuum in sǽculum, * et in sǽculum sǽculi.
Dignáre, Dómine, die isto * sine peccáto nos custodíre.
Miserére nostri, Dómine, * miserére nostri.
Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos, * quemádmodum sperávimus in te.
In te, Dómine, sperávi: * non confúndar in ætérnum.
|
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. A mennyei seregek társaságába vigyen el minket az angyalok Királya. Ámen.
3. olvasmány
Rev 5:11-14
11 És láttam meg hallottam sok angyalt, az élőlények és a vének hangját, akik a trón körül voltak, számuk tízezerszer tízezer, és ezerszer ezer volt,
12 És nagy szóval mondták: "Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás."
13 Majd hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben, a földön, a föld alatt és a tengerben levőkkel együtt ezt mondta: "A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké!"
14 A négy élőlény így felelt: "Ámen", a vének pedig leborultak és imádták.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
Te Deum
Téged, Isten dicsérünk, téged Úrnak ismérünk.
Téged, örök Atyaisten mind egész föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, Kerubok és Szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy!
Nagyságoddal telve ég s föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte szent Egyházad ezerszerte.
Ó Atyánk, téged s mérhetetlen nagy Fölséged.
S azt, ki hozzánk tőled jött le Atya igaz Egyszülöttje.
És áldjuk veled Vigasztaló Szentlelkedet.
Krisztus, Isten Egyszülöttje
Király vagy te mindörökre.
Mentésünkre közénk szálltál
Szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad,
Mennyországot megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.
Itt letérdelünk.
Téged azért, Uram, kérünk, mi megváltónk, maradj vélünk!
Szentjeidhez végy fel égbe az örökös dicsőségbe!
Szabadítsd meg, Uram, néped, áldd meg a te örökséged!
Te kormányozd, te vigasztald mindörökké felmagasztald!
Mindennap dicsérünk téged,
Szent nevedet áldja néped.
Bűntől e nap őrizz minket és bocsásd meg vétkeinket!
Irgalmazz, Uram, irgalmazz; híveidhez légy irgalmas!
Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk.
Te vagy Uram, én reményem, * ne hagyj soha szégyent érnem!
|
Reliqua omittuntur, nisi Laudes separandæ sint.
|
Hagyd ki a többit, kivéve ha a Laudest külön imádkozod.
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui errántibus, ut in viam possint redíre justítiæ, veritátis tuæ lumen osténdis: da cunctis, qui christiána professióne censéntur, et illa respúere, quæ huic inimíca sunt nómini; et ea, quæ sunt apta, sectári.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Almighty God, Who showest to them that be in error the light of thy truth, to the intent that they may return into the way of righteousness grant unto all them that are admitted into the fellowship of Christ's Religion, that they may eschew those things that are contrary to their profession, and follow all such things as are agreeable to the same.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Psalmi {Psalmi et antiphonæ ex Psalterio secundum diem}
Ant. Allelúja.
Psalmus 92 [1]
92:1 Dóminus regnávit, decórem indútus est: * indútus est Dóminus fortitúdinem, et præcínxit se.
92:1 Étenim firmávit orbem terræ, * qui non commovébitur.
92:2 Paráta sedes tua ex tunc: * a sǽculo tu es.
92:3 Elevavérunt flúmina, Dómine: * elevavérunt flúmina vocem suam.
92:3 Elevavérunt flúmina fluctus suos, * a vócibus aquárum multárum.
92:4 Mirábiles elatiónes maris: * mirábilis in altis Dóminus.
92:5 Testimónia tua credibília facta sunt nimis: * domum tuam decet sanctitúdo, Dómine, in longitúdinem diérum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az adott napra}
Ant. Alleluia.
Zsoltár 92 [1]
92:1 Az Úr országol, ékességbe öltözött, * erősségbe öltözött az Úr, és felövezte magát;
92:1 Mert ő erősítette meg a föld kerekségét, * mely nem fog inogni.
92:2 Alapítva van a te széked kezdet óta, * öröktől fogva vagy te.
92:3 Fölemelik, Uram, a folyók, * fölemelik a folyók szavukat,
92:3 Fölemelik a folyók habjaikat, * de a sok vizek zúgásainál,
92:4 A tenger csodálatos dagályánál is * csodálatosabb az Úr a magasságban.
92:5 A te bizonyságtételeid igen hitelesek lettek; * a te házadat szentség illeti, Uram, örök időkre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 99 [2]
99:2 Jubiláte Deo, omnis terra: * servíte Dómino in lætítia.
99:2 Introíte in conspéctu ejus, * in exsultatióne.
99:3 Scitóte quóniam Dóminus ipse est Deus: * ipse fecit nos, et non ipsi nos.
99:4 Pópulus ejus, et oves páscuæ ejus: * introíte portas ejus in confessióne, átria ejus in hymnis: confitémini illi.
99:5 Laudáte nomen ejus: quóniam suávis est Dóminus, in ætérnum misericórdia ejus, * et usque in generatiónem et generatiónem véritas ejus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 99 [2]
99:2 Örvendezzetek az Istennek, minden föld; * szolgáljatok az Úrnak vigassággal,
99:2 Járuljatok színe elé * örvendezéssel.
99:3 Tudjátok meg, hogy ő az Úr, ő az Isten. * Ő alkotott minket, és nem mi magunkat;
99:4 Az ő népe és legelőjének juhai vagyunk. * Menjetek be az ő kapuin hálaadással, tornácaiba dicséretekkel; adjatok hálát neki.
99:5 Dicsérjétek az ő nevét, mert jóságos az Úr, örökké tart irgalmassága, * és nemzedékről nemzedékre az ő igazsága.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 62 [3]
62:2 Deus, Deus meus, * ad te de luce vígilo.
62:2 Sitívit in te ánima mea, * quam multiplíciter tibi caro mea.
62:3 In terra desérta, et ínvia, et inaquósa: * sic in sancto appárui tibi, ut vidérem virtútem tuam, et glóriam tuam.
62:4 Quóniam mélior est misericórdia tua super vitas: * lábia mea laudábunt te.
62:5 Sic benedícam te in vita mea: * et in nómine tuo levábo manus meas.
62:6 Sicut ádipe et pinguédine repleátur ánima mea: * et lábiis exsultatiónis laudábit os meum.
62:7 Si memor fui tui super stratum meum, in matutínis meditábor in te: * quia fuísti adjútor meus.
62:8 Et in velaménto alárum tuárum exsultábo, adhǽsit ánima mea post te: * me suscépit déxtera tua.
62:10 Ipsi vero in vanum quæsiérunt ánimam meam, introíbunt in inferióra terræ: * tradéntur in manus gládii, partes vúlpium erunt.
62:12 Rex vero lætábitur in Deo, laudabúntur omnes qui jurant in eo: * quia obstrúctum est os loquéntium iníqua.
|
Zsoltár 62 [3]
62:2 Isten, én Istenem, * tehozzád ébredek virradatkor;
62:2 Utánad szomjúhozik az én lelkem, * szintoly nagyon vágyódik utánad az én testem is.
62:3 A puszta és járatlan és vizetlen földön, * úgy jelenek meg előtted, mint a szent helyen, hogy lássam a te erődet és dicsőségedet.
62:4 Mert jobb a te irgalmasságod az életnél; * az én ajkaim dicsérnek téged.
62:5 Így áldani foglak téged életemben; * és a te nevedben fölemelem kezeimet.
62:6 Mintegy zsírral és kövérséggel telik meg lelkem; * és vigadás ajkaival fog dicsérni az én szám.
62:7 Ha rólad emlékezem ágyamon, ha reggel felőled elmélkedem; * mert segítőm vagy.
62:8 És a te szárnyaid árnyéka alatt vigadok, az én lelkem hozzád ragaszkodik; * jobbod fölvett engemet.
62:10 Azok pedig hiába keresik lelkemet, lemennek a föld alsó részeibe; * a kard kezébe adatnak, a rókák martalékai lesznek.
62:12 A király pedig vigadni fog az Istenben; dicsértetni fognak mindnyájan, * kik rája esküsznek; mert bezáratik a gonoszságot szólók szája.
|
Psalmus 66 [4]
66:2 Deus misereátur nostri, et benedícat nobis: * illúminet vultum suum super nos, et misereátur nostri.
66:3 Ut cognoscámus in terra viam tuam, * in ómnibus géntibus salutáre tuum.
66:4 Confiteántur tibi pópuli, Deus: * confiteántur tibi pópuli omnes.
66:5 Læténtur et exsúltent gentes: * quóniam júdicas pópulos in æquitáte, et gentes in terra dírigis.
66:6 Confiteántur tibi pópuli, Deus, confiteántur tibi pópuli omnes: * terra dedit fructum suum.
66:7 Benedícat nos Deus, Deus noster, benedícat nos Deus: * et métuant eum omnes fines terræ.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja, allelúja, allelúja, allelúja, allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 66 [4]
66:2 Könyörüljön rajtunk az Isten, és áldjon meg minket; * derítse föl ránk az ő orcáját, és könyörüljön rajtunk:
66:3 Hogy megismerjük a földön utadat, * minden nép között a te szabadításodat.
66:4 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; * adjon hálát minden nép.
66:5 Örüljenek és vigadjanak a nemzetek; * mert te ítéled a népeket igazságban, és a nemzeteket a földön kormányozod.
66:6 Adjanak hálát neked, Isten, a népek; adjon hálát minden nép. * A föld megadja gyümölcsét.
66:7 Áldjon meg minket Isten, a mi Istenünk, áldjon meg minket Isten; * és félje őt a föld minden határa.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluia, alleluia, alleluia, alleluia, alleluia, alleluia, alleluia, alleluia, alleluia.
|
Ant. Surréxit Christus.
Canticum Trium Puerorum [5]
Dan 3:57-88,56
3:57 Benedícite, ómnia ópera Dómini, Dómino: * laudáte et superexaltáte eum in sǽcula.
3:58 Benedícite, Ángeli Dómini, Dómino: * benedícite, cæli, Dómino.
3:59 Benedícite, aquæ omnes, quæ super cælos sunt, Dómino: * benedícite, omnes virtútes Dómini, Dómino.
3:60 Benedícite, sol et luna, Dómino: * benedícite, stellæ cæli, Dómino.
3:61 Benedícite, omnis imber et ros, Dómino: * benedícite, omnes spíritus Dei, Dómino.
3:62 Benedícite, ignis et æstus, Dómino: * benedícite, frigus et æstus, Dómino.
3:63 Benedícite, rores et pruína, Dómino: * benedícite, gelu et frigus, Dómino.
3:64 Benedícite, glácies et nives, Dómino: * benedícite, noctes et dies, Dómino.
3:65 Benedícite, lux et ténebræ, Dómino: * benedícite, fúlgura et nubes, Dómino.
3:66 Benedícat terra Dóminum: * laudet et superexáltet eum in sǽcula.
3:67 Benedícite, montes et colles, Dómino: * benedícite, univérsa germinántia in terra, Dómino.
3:68 Benedícite, fontes, Dómino: * benedícite, mária et flúmina, Dómino.
3:69 Benedícite, cete, et ómnia, quæ movéntur in aquis, Dómino: * benedícite, omnes vólucres cæli, Dómino.
3:70 Benedícite, omnes béstiæ et pécora, Dómino: * benedícite, fílii hóminum, Dómino.
3:71 Benedícat Israël Dóminum: * laudet et superexáltet eum in sǽcula.
3:72 Benedícite, sacerdótes Dómini, Dómino: * benedícite, servi Dómini, Dómino.
3:73 Benedícite, spíritus, et ánimæ justórum, Dómino: * benedícite, sancti, et húmiles corde, Dómino.
3:74 Benedícite, Ananía, Azaría, Mísaël, Dómino: * laudáte et superexaltáte eum in sǽcula.
3:75 (Fit reverentia:) Benedicámus Patrem et Fílium cum Sancto Spíritu: * laudémus et superexaltémus eum in sǽcula.
3:56 Benedíctus es, Dómine, in firmaménto cæli: * et laudábilis, et gloriósus, et superexaltátus in sǽcula.
Ant. Surréxit Christus de sepúlcro, qui liberávit tres púeros de camino ignis ardéntis, allelúja.
|
Ant. Risen is Christ.
A három ifjú éneke [5]
Dán 3:57-88,56
3:57 Áldjátok, az Úr minden alkotásai, az Urat, * dicsérjétek és magasztaljátok őt mindörökké.
3:58 Áldjátok, az Úr angyalai, az Urat; * áldjátok, egek, az Urat.
3:59 Áldjátok, minden egek fölötti vizek, az Urat; * áldjátok, az Úr minden erősségei, az Urat.
3:60 Áldjátok, nap és hold, az Urat; * áldjátok, égi csillagok, az Urat.
3:61 Áldjátok, minden záporeső és harmat, az Urat; * áldjátok, Isten minden szelei, az Urat.
3:62 Áldjátok, tűz és hőség, az Urat; * áldjátok, hideg és hőség, az Urat.
3:63 Áldjátok, harmat és zúzmara, az Urat; * áldjátok, fagy és hideg, az Urat.
3:64 Áldjátok, jég és hó, az Urat; * áldjátok, éjek és napok, az Urat.
3:65 Áldjátok, világosság és sötétség, az Urat; * áldjátok, villámok és felhők, az Urat.
3:66 Áldja, a föld, az Urat, * dicsérje és magasztalja őt mindörökké.
3:67 Áldjátok, hegyek és halmok, az Urat; * áldjátok, minden földi termények, az Urat.
3:68 Áldjátok, kútforrások, az Urat; * áldjátok, tengerek és folyóvizek, az Urat.
3:69 Áldjátok, cethalak és a vizekben úszó minden állatok, az Urat; * áldjátok, minden égi madarak az Urat.
3:70 Áldjátok, minden vadak és barmok, az Urat; * áldjátok, emberek fiai, az Urat.
3:71 Áldja, Izrael, az Urat, * dicsérje és magasztalja őt mindörökké.
3:72 Áldjátok, az Úr papjai, az Urat; * áldjátok, az Úr szolgái, az Urat.
3:73 Áldjátok, igazak szívei és lelkei, az Urat; * áldjátok, szentek és alázatos szívűek, az Urat.
3:74 Áldjátok, Ananiás, Azariás, Misael, az Urat, * dicsérjétek és magasztaljátok őt mindörökké.
3:75 (Fejet hajtunk:) Áldjuk az Atyát és Fiút a Szentlélekkel együtt, * dicsérjük és magasztaljuk őt mindörökké.
3:56 Áldott vagy, Urunk, az ég erősségében; * dicséretes és dicsőséges és magasztos mindörökké.
Ant. Risen is Christ from the grave, who freed the three young men from the burning furnace of fire, alleluia.
|
Ant. Allelúja.
Psalmus 148 [6]
148:1 Laudáte Dóminum de cælis: * laudáte eum in excélsis.
148:2 Laudáte eum, omnes Ángeli ejus: * laudáte eum, omnes virtútes ejus.
148:3 Laudáte eum, sol et luna: * laudáte eum, omnes stellæ et lumen.
148:4 Laudáte eum, cæli cælórum: * et aquæ omnes, quæ super cælos sunt, laudent nomen Dómini.
148:5 Quia ipse dixit, et facta sunt: * ipse mandávit, et creáta sunt.
148:6 Státuit ea in ætérnum, et in sǽculum sǽculi: * præcéptum pósuit, et non præteríbit.
148:7 Laudáte Dóminum de terra, * dracónes, et omnes abýssi.
148:8 Ignis, grando, nix, glácies, spíritus procellárum: * quæ fáciunt verbum ejus:
148:9 Montes, et omnes colles: * ligna fructífera, et omnes cedri.
148:10 Béstiæ, et univérsa pécora: * serpéntes, et vólucres pennátæ:
148:11 Reges terræ, et omnes pópuli: * príncipes, et omnes júdices terræ.
148:12 Júvenes, et vírgines: senes cum junióribus laudent nomen Dómini: * quia exaltátum est nomen ejus solíus.
148:13 Conféssio ejus super cælum et terram: * et exaltávit cornu pópuli sui.
148:14 Hymnus ómnibus sanctis ejus: * fíliis Israël, pópulo appropinquánti sibi.
|
Ant. Alleluia.
Zsoltár 148 [6]
148:1 Dicsérjétek az Urat a mennyekben, * dicsérjétek őt a magasságban.
148:2 Dicsérjétek őt, minden angyalai; * dicsérjétek őt, minden seregei.
148:3 Dicsérjétek őt, nap és hold; * dicsérjétek őt, minden ragyogó csillagok.
148:4 Dicsérjétek őt, egeknek egei, * és minden vizek, melyek az egekben fölül vannak, dicsérjék az Úr nevét.
148:5 Mert ő szólt, és lettek; * parancsolt, és előtermettek.
148:6 Megállapítá azokat örökre, és mindörökkön-örökre * parancsot adott, s ez el nem múlik.
148:7 Dicsérjétek az Urat a földön, * szörnyetegek, és minden örvények.
148:8 Tűz, jégeső, hó, jég, forgószél, * melyek az ő igéjét cselekszik.
148:9 Hegyek és minden halmok, * gyümölcsfák és minden cédrusok.
148:10 Vadállatok és minden barmok, * kígyók és szárnyas állatok.
148:11 Föld királyai és minden népek, * fejedelmek és a föld minden bírái.
148:12 Ifjak és szüzek, vének az ifjakkal, dicsérjétek az Úr nevét: * mert csak az ő neve magasztos.
148:13 Az ő dicsérete ég és föld felett van; * és ő fölemeli népe szarvát.
148:14 Dicséret minden szentjeinek, * Izrael fiainak, a hozzá közelálló népnek.
|
Psalmus 149 [7]
149:1 Cantáte Dómino cánticum novum: * laus ejus in ecclésia sanctórum.
149:2 Lætétur Israël in eo, qui fecit eum: * et fílii Sion exsúltent in rege suo.
149:3 Laudent nomen ejus in choro: * in týmpano, et psaltério psallant ei:
149:4 Quia beneplácitum est Dómino in pópulo suo: * et exaltábit mansuétos in salútem.
149:5 Exsultábunt sancti in glória: * lætabúntur in cubílibus suis.
149:6 Exaltatiónes Dei in gútture eórum: * et gládii ancípites in mánibus eórum.
149:7 Ad faciéndam vindíctam in natiónibus: * increpatiónes in pópulis.
149:8 Ad alligándos reges eórum in compédibus: * et nóbiles eórum in mánicis férreis.
149:9 Ut fáciant in eis judícium conscríptum: * glória hæc est ómnibus sanctis ejus.
|
Zsoltár 149 [7]
149:1 Énekeljetek az Úrnak új éneket, * legyen dicsérete a szentek gyülekezetében.
149:2 Örvendjen Izrael abban, ki őt teremtette, * és Sion fiai vigadjanak királyukban.
149:3 Dicsérjék az ő nevét énekkarban, * dobbal és hárfával zengjenek neki;
149:4 Mert az Úr gyönyörködik népében, * és fölmagasztalja a szelídeket szabadulásra.
149:5 A szentek örvendeznek a dicsőségben; * vigadnak nyughelyeiken.
149:6 Isten magasztalása van szájukban, * és kétélű kard kezeikben,
149:7 Hogy bosszút álljanak a nemzeteken, * megfeddjék a népeket;
149:8 Hogy azok királyait láncokra verjék, * és nemeseit vasbilincsekre;
149:9 Hogy a megírt ítélet szerint cselekedjenek velük. * Ez dicsősége az ő minden szentjeinek.
|
Psalmus 150 [8]
150:1 Laudáte Dóminum in sanctis ejus: * laudáte eum in firmaménto virtútis ejus.
150:2 Laudáte eum in virtútibus ejus: * laudáte eum secúndum multitúdinem magnitúdinis ejus.
150:3 Laudáte eum in sono tubæ: * laudáte eum in psaltério, et cíthara.
150:4 Laudáte eum in týmpano, et choro: * laudáte eum in chordis, et órgano.
150:5 Laudáte eum in cýmbalis benesonántibus: laudáte eum in cýmbalis jubilatiónis: * omnis spíritus laudet Dóminum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 150 [8]
150:1 Dicsérjétek az Urat az ő szentjeiben; * dicsérjétek őt az ég erős boltozatában.
150:2 Dicsérjétek őt hatalmasságában; * dicsérjétek őt nagyvoltának sokasága szerint.
150:3 Dicsérjétek őt harsonaszóval; * dicsérjétek őt hárfán és citerán.
150:4 Dicsérjétek őt dobbal és énekkarban; * dicsérjétek őt húrokon és hangszereken.
150:5 Dicsérjétek őt hangos szavú cimbalmokon, dicsérjétek őt a vigasság cimbalmain. * Minden lélek dicsérje az Urat.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluia, alleluia, alleluia.
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Psalterio secundum diem}
Rom 6:9-10
Christus resúrgens ex mórtuis jam non móritur, mors illi ultra non dominábitur. Quod enim mórtuus est peccáto, mórtuus est semel: quod autem vivit, vivit Deo.
℟. Deo grátias.
Hymnus {Doxology: Pasc}
Auróra cælum púrpurat,
Æther resúltat láudibus,
Mundus triúmphans júbilat,
Horrens avérnus ínfremit:
Rex ille dum fortíssimus
De mortis inférno specu
Patrum senátum líberum
Edúcit ad vitæ jubar.
Cujus sepúlcrum plúrimo
Custóde signábat lapis,
Victor triúmphat, et suo
Mortem sepúlcro fúnerat.
Sat fúneri, sat lácrimis,
Sat est datum dolóribus:
Surréxit exstínctor necis,
Clamat corúscans Ángelus.
Ut sis perénne méntibus
Paschále, Jesu, gáudium,
A morte dira críminum
Vitæ renátos líbera.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
℣. In resurrectióne tua, Christe, allelúja.
℟. Cæli et terra læténtur, allelúja.
|
Olvasmány, himnusz, vers {a zsoltáros részből az adott napra}
Rom 6:9-10
Krisztus halottaiból feltámadván, már nem hal meg, a halál őrajta többé nem uralkodik. Mert hogy meghalt, a bűnnek egyszer halt meg; hogy pedig él, az Istennek él.
℟. Istennek legyen hála.
Himnusz
Hajnalbíborban ég a menny,
Énektől visszhangos a lég,
Ujjong a győzelmes világ,
Üvölt a rettegő Pokol:
Midőn amaz erős Király
Halálsetét tárnáiból
Az atyákat élet szabad
Verőfényére hozza fel.
Sírját nehéz kő zárta el,
Őrizte zsoldos őrsereg,
De fölkelt győzedelmesen
És eltemette a halált.
Elég a gyász, elég a könny,
Feledve már a fájdalom,
Feltámadt a halál-töről
A fényes angyal így kiált.
Hogy mindörökké megmaradj,
Húsvéti örömül nekünk,
Mentsd meg a bűnhalál elől,
Kiket az élet újraszült.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott
S a Vigasztalónak velük,
Most, és örök időkőn át.
Ámen.
℣. Feltamadásodnapján Uram, alleluja
℟. Örvendezik az ég és a föld, alleluja
|
Canticum Benedictus {Antiphona ex Proprio de Tempore}
Ant. Mane nobíscum,
Canticum Zachariæ
Luc. 1:68-79
1:68 Benedíctus ✠ Dóminus, Deus Israël: * quia visitávit, et fecit redemptiónem plebis suæ:
1:69 Et eréxit cornu salútis nobis: * in domo David, púeri sui.
1:70 Sicut locútus est per os sanctórum, * qui a sǽculo sunt, prophetárum ejus:
1:71 Salútem ex inimícis nostris, * et de manu ómnium, qui odérunt nos.
1:72 Ad faciéndam misericórdiam cum pátribus nostris: * et memorári testaménti sui sancti.
1:73 Jusjurándum, quod jurávit ad Ábraham patrem nostrum, * datúrum se nobis:
1:74 Ut sine timóre, de manu inimicórum nostrórum liberáti, * serviámus illi.
1:75 In sanctitáte, et justítia coram ipso, * ómnibus diébus nostris.
1:76 Et tu, puer, Prophéta Altíssimi vocáberis: * præíbis enim ante fáciem Dómini, paráre vias ejus:
1:77 Ad dandam sciéntiam salútis plebi ejus: * in remissiónem peccatórum eórum:
1:78 Per víscera misericórdiæ Dei nostri: * in quibus visitávit nos, óriens ex alto:
1:79 Illumináre his, qui in ténebris, et in umbra mortis sedent: * ad dirigéndos pedes nostros in viam pacis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Mane nobíscum, quóniam advesperáscit, et inclináta est jam dies, allelúja.
|
Benedictus kantikum {Antifóna az időszaki részből}
Ant. Abide with us.
Zakariás éneke
Lk 1:68-79
1:68 Áldott ✠ az Úr, Izraelnek Istene, * mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
1:69 És fölemelte nekünk az üdvösség szarvát, * Dávidnak, az ő szolgájának házában;
1:70 Amint ígért az ő szent prófétái szája által * elejétől fogva
1:71 Szabadulást a mi ellenségeinktől * és mindazok kezéből, kik gyűlöltek minket;
1:72 Irgalmasságot cselekedvén atyáinkkal, * és megemlékezvén az ő szent szövetségéről,
1:73 Az esküről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak, * hogy megadja nekünk,
1:74 Hogy ellenségeink kezéből megszabadulván, * félelem nélkül szolgáljunk neki,
1:75 Szentségben és igazságban őelőtte * minden napjainkban.
1:76 És te, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fogsz hívatni; * mert az Úr színe előtt jársz majd, elkészítendő az ő utait;
1:77 Hogy az üdvösség tudományát közöld népével, * az ő bűneik bocsánatára,
1:78 A mi Istenünk nagy irgalmassága által, * mellyel meglátogatott minket a magasságból támadó;
1:79 Hogy megvilágosítsa azokat, kik sötétségben s a halál árnyékában ülnek, * és lábainkat a békesség útjára igazgassa.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Abide with us for it is toward evening, and the day is far spent. Alleluia.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui errántibus, ut in viam possint redíre justítiæ, veritátis tuæ lumen osténdis: da cunctis, qui christiána professióne censéntur, et illa respúere, quæ huic inimíca sunt nómini; et ea, quæ sunt apta, sectári.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Almighty God, Who showest to them that be in error the light of thy truth, to the intent that they may return into the way of righteousness grant unto all them that are admitted into the fellowship of Christ's Religion, that they may eschew those things that are contrary to their profession, and follow all such things as are agreeable to the same.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Suffragium {Tridentinum}
Ant. Crucifíxus surréxit a mórtuis, et redémit nos, allelúja, allelúja.
℣. Dícite in natiónibus, allelúja.
℟. Quia Dóminus regnávit a ligno, allelúja.
Oratio
Orémus.
Deus qui pro nobis Fílium tuum Crucis patíbulum subíre voluísti, ut inimíci a nobis expélleres potestátem: concéde nobis fámulis tuis; ut resurrectiónis grátiam consequámur.
Per eúmdem Dóminum nostrum Jesum Christum Fílium tuum, qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Közbenjárás kérése {tridenti}
Ant. Megfeszittetett, feltámadott halottaiból, megváltott minket, alleluja, alleluja.
℣. Hirdessétek a nemzeteknek, alleluja
℟. Az Úr uralkodik a keresztfáról, alleluja
Oratio
Könyörögjünk.
Urunk, ki úgy akartad hogy Fiad a keresztfára itéltessék hogy minket az ellen hatalmából kiszabaditson, add meg nekünk szolgáidnak, hogy a feltámadás kegyelmét elnyerhessük
Ugyanazon a mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
℣. Dóminus det nobis suam pacem.
℟. Et vitam ætérnam. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
℣. May the Lord grant us his peace.
℟. And life everlasting. Amen.
|
Antiphona finalis B.M.V.
Regína cæli, lætáre, allelúja;
Quia quem meruísti portáre, allelúja,
Resurréxit, sicut dixit, allelúja:
Ora pro nobis Deum, allelúja.
℣. Gaude et lætáre, Virgo María, allelúja.
℟. Quia surréxit Dóminus vere, allelúja.
Orémus.
Deus, qui per resurrectiónem Fílii tui, Dómini nostri Jesu Christi, mundum lætificáre dignátus es: præsta, quǽsumus; ut, per ejus Genetrícem Vírginem Maríam, perpétuæ capiámus gáudia vitæ. Per eúmdem Christum Dóminum nóstrum. Amen.
℣. Divínum auxílium ✠ máneat semper nobíscum.
℟. Amen.
|
Final Antiphon of the Blessed Virgin Mary
Égi Úrnőnk örvendezzél, alleluja;
Mert akit méhedben hordoztál, alleluja,
Feltámadott ahogy mondta, alleluja;
Imádd Istent miértünk, alleluja
℣. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja.
℟. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki Fiadnak a mi Urunk Jézus Krisztusnak feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add kérünk, hogy szülője, Szűz Mária közbenjárására az örök életet elnyerjük. Ugyanazon Jézus Krisztus a te fiad által. Ámen.
℣. Az Isten áldása ✠ maradjon mindig velünk.
℟. Ámen.
|
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Hymnus {Doxology: Pasc}
Jam lucis orto sídere,
Deum precémur súpplices,
Ut in diúrnis áctibus
Nos servet a nocéntibus.
Linguam refrénans témperet,
Ne litis horror ínsonet:
Visum fovéndo cóntegat,
Ne vanitátes háuriat.
Sint pura cordis íntima,
Absístat et vecórdia;
Carnis terat supérbiam
Potus cibíque párcitas.
Ut, cum dies abscésserit,
Noctémque sors redúxerit,
Mundi per abstinéntiam
Ipsi canámus glóriam.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {Doxology: Pasc}
Már kél a fénynek csillaga:
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket fogja fékre ma:
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg:
A hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott
S a Vigasztalónak velük
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {Psalms and antiphons ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Allelúja,
Psalmus 53 [1]
53:3 Deus, in nómine tuo salvum me fac: * et in virtúte tua júdica me.
53:4 Deus, exáudi oratiónem meam: * áuribus pércipe verba oris mei.
53:5 Quóniam aliéni insurrexérunt advérsum me, et fortes quæsiérunt ánimam meam: * et non proposuérunt Deum ante conspéctum suum.
53:6 Ecce enim, Deus ádjuvat me: * et Dóminus suscéptor est ánimæ meæ.
53:7 Avérte mala inimícis meis: * et in veritáte tua dispérde illos.
53:8 Voluntárie sacrificábo tibi, * et confitébor nómini tuo, Dómine: quóniam bonum est:
53:9 Quóniam ex omni tribulatióne eripuísti me: * et super inimícos meos despéxit óculus meus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Alleluja,
Zsoltár 53 [1]
53:3 Isten, a te nevedben szabadíts meg engem; * és a te erődben ítélj meg engem.
53:4 Isten, hallgasd meg imádságomat; * vedd füleidbe az én szám igéit.
53:5 Mert idegenek támadtak föl ellenem, és erősek keresték lelkemet, * és Istent nem tartották szemük előtt.
53:6 Holott íme az Isten segít engem; * és az Úr oltalmazója lelkemnek.
53:7 Fordítsd ellenségeimre a rosszakat; * és igazságod szerint veszítsd el őket.
53:8 Szabad akaratomból fogok áldozni neked, * és hálát adni a te nevednek, Uram, mert jó az;
53:9 Mert minden szorongatásból megmentettél engem; * és ellenségeimet le fogja nézni az én szemem.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(1-16) [2]
118:1 (Aleph) Beáti immaculáti in via: * qui ámbulant in lege Dómini.
118:2 Beáti, qui scrutántur testimónia ejus: * in toto corde exquírunt eum.
118:3 Non enim qui operántur iniquitátem, * in viis ejus ambulavérunt.
118:4 Tu mandásti * mandáta tua custodíri nimis.
118:5 Útinam dirigántur viæ meæ, * ad custodiéndas justificatiónes tuas!
118:6 Tunc non confúndar, * cum perspéxero in ómnibus mandátis tuis.
118:7 Confitébor tibi in directióne cordis: * in eo quod dídici judícia justítiæ tuæ.
118:8 Justificatiónes tuas custódiam: * non me derelínquas usquequáque.
118:9 (Beth) In quo córrigit adolescéntior viam suam? * In custodiéndo sermónes tuos.
118:10 In toto corde meo exquisívi te: * ne repéllas me a mandátis tuis.
118:11 In corde meo abscóndi elóquia tua: * ut non peccem tibi.
118:12 Benedíctus es, Dómine: * doce me justificatiónes tuas.
118:13 In lábiis meis, * pronuntiávi ómnia judícia oris tui.
118:14 In via testimoniórum tuórum delectátus sum, * sicut in ómnibus divítiis.
118:15 In mandátis tuis exercébor: * et considerábo vias tuas.
118:16 In justificatiónibus tuis meditábor: * non oblivíscar sermónes tuos.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(1-16) [2]
118:1 (Alef) Boldogok, kiknek útjuk feddhetetlen, * kik az Úr törvényében járnak.
118:2 Boldogok, kik az ő bizonyságait vizsgálják, * teljes szívükből keresik őt;
118:3 Mert nem cselekszenek gonoszt, * kik az ő utain járnak.
118:4 Te parancsoltad * rendeléseidet fölötte megtartatni.
118:5 Bárcsak utaim * a te igazságaid megőrzésére lennének intézve!
118:6 Akkor nem szégyenülök meg, * midőn szemmel tartom minden parancsodat.
118:7 Hálát adok neked egyenes szívvel, * azért, hogy megtanultam a te igazságod ítéleteit.
118:8 A te igazságaidat megőrzöm; * ne hagyj el soha engemet.
118:9 (Bet) Mivel jobbítja meg útját az ifjú? * A te beszédeid megtartásával.
118:10 Teljes szívemből kereslek téged; * ne hagyj eltévednem parancsaidtól.
118:11 Szívembe rejtem a te beszédeidet, * hogy ne vétsek ellened.
118:12 Áldott vagy te, Uram, * taníts meg engem igazságaidra.
118:13 Ajkaimmal * hirdetem a te szád minden ítéletét.
118:14 A te bizonyságaid útjában gyönyörködöm, * mint mindannyi gazdagságban.
118:15 Parancsaidban gyakorlom magamat, * és vigyázok utaidra.
118:16 A te igazságaidról elmélkedem; * nem feledem el beszédeidet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(17-32) [3]
118:17 (Ghimel) Retríbue servo tuo, vivífica me: * et custódiam sermónes tuos:
118:18 Revéla óculos meos: * et considerábo mirabília de lege tua.
118:19 Íncola ego sum in terra: * non abscóndas a me mandáta tua.
118:20 Concupívit ánima mea desideráre justificatiónes tuas, * in omni témpore.
118:21 Increpásti supérbos: * maledícti qui declínant a mandátis tuis.
118:22 Aufer a me oppróbrium, et contémptum: * quia testimónia tua exquisívi.
118:23 Étenim sedérunt príncipes, et advérsum me loquebántur: * servus autem tuus exercebátur in justificatiónibus tuis.
118:24 Nam et testimónia tua meditátio mea est: * et consílium meum justificatiónes tuæ.
118:25 (Daleth) Adhǽsit paviménto ánima mea: * vivífica me secúndum verbum tuum.
118:26 Vias meas enuntiávi, et exaudísti me: * doce me justificatiónes tuas.
118:27 Viam justificatiónum tuárum ínstrue me: * et exercébor in mirabílibus tuis.
118:28 Dormitávit ánima mea præ tǽdio: * confírma me in verbis tuis.
118:29 Viam iniquitátis ámove a me: * et de lege tua miserére mei.
118:30 Viam veritátis elégi: * judícia tua non sum oblítus.
118:31 Adhǽsi testimóniis tuis, Dómine: * noli me confúndere.
118:32 Viam mandatórum tuórum cucúrri, * cum dilatásti cor meum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 118(17-32) [3]
118:17 (Gimel) Tégy jót a te szolgáddal, adj nekem életet; * és megőrzöm beszédeidet.
118:18 Nyisd meg szemeimet, * hogy szemlélhessem a csodákat törvényedben.
118:19 Jövevény vagyok én a földön; * ne rejtsd el tőlem parancsaidat.
118:20 Epedve óhajtja lelkem a te igazságaidat * minden időben.
118:21 Megfedded a kevélyeket; * átkozottak, kik elhajolnak a te parancsaidtól.
118:22 Vedd el rólam a gyalázatot és megvetést, * mivel a te bizonyságaidat keresem.
118:23 Mert fejedelmek ülnek össze, és szólanak ellenem; * de a te szolgád igazságaidban gyakorolja magát;
118:24 Mert bizonyságaid az én elmélkedésem, * és tanácsom a te igazságaid.
118:25 (Dalet) A porhoz ragadt lelkem; * eleveníts meg engem a te igéd szerint.
118:26 Elbeszélem utaimat, és meghallgatsz engem; * taníts meg engem a te igazságaidra.
118:27 Oktass engem igazságaid útjára: * és gyakorolni fogom magamat csodatételeidben.
118:28 Lelkem elbágyad az unatkozás miatt; * erősíts meg engem igéid által.
118:29 A gonoszság útját távoztasd el tőlem, * és törvényed szerint könyörülj rajtam.
118:30 Az igazság útját választottam, * nem feledem el ítéleteidet.
118:31 Bizonyságaidhoz ragaszkodom, Uram, * ne hagyj megszégyenülnöm.
118:32 Parancsaid útján futok, * ha kitágítod szívemet.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum diem}
1 Tim. 1:17
Regi sæculórum immortáli et invisíbili, soli Deo honor et glória in sǽcula sæculórum. Amen.
℟. Deo grátias.
℟.br. Christe, Fili Dei vivi, miserére nobis, * Allelúja, allelúja.
℟. Christe, Fili Dei vivi, miserére nobis, * Allelúja, allelúja.
℣. Qui surrexísti a mórtuis.
℟. Allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Christe, Fili Dei vivi, miserére nobis, * Allelúja, allelúja.
℣. Exsúrge, Christe, ádjuva nos, allelúja.
℟. Et líbera nos propter nomen tuum, allelúja.
|
Chapter Responsory Verse {a zsoltáros részből az adott napra}
1Tim 1:17
Az örökkévalóság halhatatlan és láthatatlan királyának, az egyedül való Istennek pedig tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. Krisztus, az élő Isten Fia, irgalmazz nekünk, * Alleluja, alleluja.
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, irgalmazz nekünk, * Alleluja, alleluja.
℣. Aki halottaidból föltámadtál.
℟. Alleluja, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Krisztus, az élő Isten Fia, irgalmazz nekünk, * Alleluja, alleluja.
℣. Kelj fel, Krisztus, segíts meg minket, alleluja.
℟. És szabadíts meg a te nevedért, alleluja.
|
Preces Dominicales et Feriales {habentur}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
« Credo » dicitur secreto usque ad « Carnis resurrectiónem. »
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ. Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos. Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum.
℣. Carnis resurrectiónem.
℟. Vitam ætérnam. Amen.
℣. Et ego ad te, Dómine, clamávi.
℟. Et mane orátio mea prævéniet te.
℣. Repleátur os meum laude.
℟. Ut cantem glóriam tuam, tota die magnitúdinem tuam.
℣. Dómine, avérte fáciem tuam a peccátis meis.
℟. Et omnes iniquitátes meas dele.
℣. Cor mundum crea in me, Deus.
℟. Et spíritum rectum ínnova in viscéribus meis.
℣. Ne projícias me a fácie tua.
℟. Et spíritum sanctum tuum ne áuferas a me.
℣. Redde mihi lætítiam salutáris tui.
℟. Et spíritu principáli confírma me.
|
Vasárnapi és hétköznapi könyörgések {van}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
℣. Hozzád kiáltok, Uram.
℟. Reggeli imám vezessen Hozzád.
℣. Teljék meg ajkam dicséreteddel.
℟. Hogy dicsőségedet zengje egész nap, a Te nagyságodat.
℣. Uram, fordítsd el arcodat bűneimtől.
℟. És töröld el minden vétkemet.
℣. Tedd szívemet tisztává, Istenem.
℟. És az igazságosság szellemét újítsd meg bennem.
℣. Ne fordítsd el arcodat tőlem.
℟. És szentséged szellemét ne vond meg tőlem.
℣. Ontsd belém megváltásod örömét.
℟. És erősíts meg a a te szellemeddel.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Preces Dominicales et Feriales {habentur}
℣. Adjutórium nóstrum ✠ in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
Confíteor Deo omnipoténti, beátæ Maríæ semper Vírgini, beáto Michaéli Archángelo, beáto Joánni Baptístæ, sanctis Apóstolis Petro et Paulo, et ómnibus Sanctis, quia peccávi nimis, cogitatióne, verbo et ópere: percutit sibi pectus mea culpa, mea culpa, mea máxima culpa. Ídeo precor beátam Maríam semper Vírginem, beátum Michaélem Archángelum, beátum Joánnem Baptístam, sanctos Apóstolos Petrum et Paulum, et omnes Sanctos, oráre pro me ad Dóminum Deum nostrum.
Misereátur nostri omnípotens Deus, et dimíssis peccátis nostris, perdúcat nos ad vitam ætérnam. Amen.
Indulgéntiam, ✠ absolutiónem et remissiónem peccatórum nostrórum tríbuat nobis omnípotens et miséricors Dóminus. Amen.
℣. Dignáre, Dómine, die isto.
℟. Sine peccáto nos custodíre.
℣. Miserére nostri, Dómine.
℟. Miserére nostri.
℣. Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos.
℟. Quemádmodum sperávimus in te.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
|
Vasárnapi és hétköznapi könyörgések {van}
℣. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
℟. Aki az eget és földet alkotta.
Gyónom a mindenható Istennek, a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, és minden szenteknek: hogy fölöttébb vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel. mellét megüti Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, és minden szenteket, imádkozzanak érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg vétkeinket és vezessen el minket az örök életre. Ámen.
Vétkeink elengedését, ✠ feloldozását és bocsánatát adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Úr. Ámen.
℣. Uram, add, hogy a mai napot.
℟. Bűn nélkül fejezzük be.
℣. Irgalmazz nekünk, Uram.
℟. Irgalmazz nekünk.
℣. Legyen irgalmad felettünk.
℟. Ahogy csak benned bizakodunk.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
|
Orationes
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus.
Dómine Deus omnípotens, qui ad princípium hujus diéi nos perveníre fecísti: tua nos hódie salva virtúte; ut in hac die ad nullum declinémus peccátum, sed semper ad tuam justítiam faciéndam nostra procédant elóquia, dirigántur cogitatiónes et ópera.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
|
Imádságok
hagyd ki a második 'Uram, hallgasd meg könyörgésemet'
Könyörögjünk.
Mindenható Isten, aki a mai napot megadtad nekünk, őrizz meg minket a te erőddel, hogy ne engedjünk a bűn kísértésének és mindig a te igazságod vezesse gondolatainkat és cselekedeteinket.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
|
Martyrologium (anticip.)
Décimo séptimo Kaléndas Júnii Luna duodécima Anno Dómini 2019
Eugúbii sancti Ubáldi, Epíscopi et Confessóris, miráculis clari.
Antisiodóri pássio sancti Peregríni, qui fuit primus ejúsdem civitátis Epíscopus. Hic, a beáto Xysto Papa Secúndo in Gállias, una cum áliis Cléricis, missus, ibi, Evangélicæ prædicatiónis múnere expléto, capitáli senténtia damnátus corónam méruit sempitérnam.
In Pérside sanctórum Mártyrum Audæ Epíscopi, septem Presbyterórum, novem Diaconórum, et septem Vírginum; qui sub Isdegérde Rege, váriis tormentórum genéribus cruciáti, gloriósum martýrium complevérunt.
Pragæ, in Bohémia, sancti Joánnis Nepomucéni, Metropolitánæ Ecclésiæ Canónici; qui, frustra tentátus ut sigílli sacramentális fidem próderet, martýrii palmam, in flumen Moldávam dejéctus, eméruit.
In Isáuria natális sanctórum Mártyrum Aquilíni et Victoriáni.
Uzali, in Africa, sanctórum Mártyrum Felícis et Gennádii.
In Palæstína pássio sanctórum Monachórum, a Saracénis in laura sancti Sabbæ interfectórum.
Janóviæ, apud Pinsk, in Polésia, sancti Andréæ Bobóla, Sacerdótis e Societáte Jesu, qui, a schismáticis innumerabília tormentórum génera perpéssus, illústri martýrio coronátus est.
Ambiáni, in Gállia, sancti Honoráti Epíscopi.
Apud Cenómanos, in Gállia, sancti Dómnoli Epíscopi.
Mirándulæ, in Æmília, sancti Possídii, Calaménsis in Numídia Epíscopi, qui fuit sancti Augustíni discípulus, ejúsque præcláram vitam scripsit.
In monastério Enachduinénsi, in Hibérnia, tránsitus sancti Brendáni, Presbýteri et Clonferténsis Abbátis.
Trecis, in Gállia, sancti Fídoli Confessóris.
Apud Forum Júlii, in Gállia, sanctæ Máximæ Vírginis, quæ, multis clara virtútibus, in pace quiévit.
℣. Et álibi aliórum plurimórum sanctórum Mártyrum et Confessórum, atque sanctárum Vírginum.
℟. Deo grátias.
|
Martyrologium (anticip.)
May 16th 2019, the 12th day of the Moon, was born into the better life:
At Bordeaux, in Aquitaine, the holy Confessor Simon, surnamed Stock, [for that he lived at one time in the stock of an hollow oak,] of the Order of Carmelites, who by his singular devotion toward the Virgin Mother of God won to obtain of her the sacred scapular of his Order, and, after many labours borne in the governing of the same her Order, passed away famous for miracles, to receive his everlasting reward.
At Gubbio, holy Ubald, Bishop [of the same city,] who was famous for miracles, and whose feast we keep upon the 22nd day of this present month of May.
In Isauria, the holy martyrs Aquilinus and Victorian.
At Auxerre, suffered the holy martyr Peregrin, first Bishop of that city, who was sent into Gaul with other clerks by blessed Pope Sixtus [II], and, when he had finished the work preaching the Gospel, was condemned to be beheaded, and so earned a crown of life that fadeth not away.
At Usal, in Africa, [in the third century,] the holy martyrs Felix and Gennadius.
In Palestine, the passion of the holy monks who were massacred by the Saracens in the Monastery of St Saba.
In Persia, the holy martyrs Bishop Audas, seven Priests, nine Deacons, and seven Virgins, who suffered diverse tortures under King Isdegerd, and so finished a glorious testimony.
At Prague, in Bohemia, [in the year 1390,] holy John of Nepomuc, Canon of the Metropolitical Cathedral Church in that city, who, when he had been vainly tried to make him violate the seal of sacramental confession, was cast into the river Moldau, and so earned the palm of martyrdom. We keep feast in his honour upon the 30th day of this present month of May.
At Amiens, in Gaul, [about the year 600,] the holy Confessor Honore, Bishop [of that see.]
At Mans, [toward the end of the sixth century,] the holy Confessor Domnolus, Bishop [of that see.]
At Mirandola, in Emilia, the holy Possidius, Bishop of Calama, in Numidia, a disciple of holy Augustine, and writer of his famous life.
At Troyes, [toward the middle of the sixth century,] the holy Confessor Fidolus, [Abbot of the Isles-Aumont]
In Ireland, [in the year 577,] the holy Brendan, Abbot [of Clonfert.]
At Frejus, the holy Virgin Maxima, who fell asleep in peace, famous for many excellences.
℣. És mindenütt másutt szent vértanúk, hivallók és szüzek.
℟. Istennek legyen hála.
|
℣. Pretiósa in conspéctu Dómini.
℟. Mors Sanctórum ejus.
Sancta María et omnes Sancti intercédant pro nobis ad Dóminum, ut nos mereámur ab eo adjuvári et salvári, qui vivit et regnat in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
℣. Deus in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
℣. Értékes az Úr szemében.
℟. Szentjei halála.
Szűz Mária és Isten minden szentje, járjatok közben érettünk az Úrnál, hogy annak segítségével boldoguljunk, aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. ℟. Ámen.
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Istenem, jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
℣. Réspice in servos tuos, Dómine, et in ópera tua, et dírige fílios eórum.
℟. Et sit splendor Dómini Dei nostri super nos, et ópera mánuum nostrárum dírige super nos, et opus mánuum nostrárum dírige.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Orémus.
Dirígere et sanctificáre, régere et gubernáre dignáre, Dómine Deus, Rex cæli et terræ, hódie corda et córpora nostra, sensus, sermónes et actus nostros in lege tua, et in opéribus mandatórum tuórum: ut hic et in ætérnum, te auxiliánte, salvi et líberi esse mereámur, Salvátor mundi:
Qui vivis et regnas in sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
℣. Figyelj, Uram, szolgáidra és cselekedeteikre, irányítsd fiaidat.
℟. Az Úr fényessége legyen felettünk és cselekedeteink felett; irányítsa minden döntésünket.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Dies et actus nostros in sua pace dispónat Dóminus omnípotens. Amen.
Lectio brevis {ex Psalterio secundum tempora}
Col 3:1-2
Si consurrexístis cum Christo, quæ sursum sunt quǽrite, ubi Christus est in déxtera Dei sedens: quæ sursum sunt sápite, non quæ super terram.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
|
Könyörögjünk.
Urunk és Istenünk, ég és föld királya, irányítsd és szenteld meg, vezesd és kormányozd szívünket és testünket, érzékeinket, beszédünket és cselekedeteinket a mai napon a te parancsaid szerint, hogy most és örökre a te segítségeddel, világ Megváltója, szabadok és épek maradhassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
℣. Áldj meg minket Uram.
Áldás. Napjaink és cselekedeteink a te békédben teljenek el, mindenható Isten. Ámen.
|
Conclusio
℣. Adjutórium nóstrum ✠ in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
℣. Benedícite.
℟. Deus.
℣. Dóminus nos benedícat, ✠ et ab omni malo deféndat, et ad vitam perdúcat ætérnam. Et fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Rövid olvasmány {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Kol 3:1-2
Ha feltámadtatok Krisztussal, az odafent valókat keressétek, hol Krisztus vagyon, az Isten jobbján ülvén. Az odafent valókról elmélkedjetek, ne a földiekről.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
|
Befejezés
℣. Segítségünk ✠ az Úr nevében.
℟. Aki az eget és földet alkotta.
℣. Mondjatok áldást.
℟. Istenünk.
℣. Áldjon meg minket az Úr, ✠ szabadítson meg minden gonosztól és vezessen el az örök életre, és a megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Hymnus {Doxology: Pasc}
Nunc, Sancte, nobis, Spíritus,
Unum Patri cum Fílio,
Dignáre promptus íngeri
Nostro refúsus péctori.
Os, lingua, mens, sensus, vigor
Confessiónem pérsonent.
Flamméscat igne cáritas,
Accéndat ardor próximos.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {Doxology: Pasc}
Most szállj le, Szentlélek, reánk,
Atyával és Fiúval egy,
Ömöld el szívünk teljesen
S maradj bennünk kegyelmesen.
Száj, szív, érzék, ész, lendület,
Visszhangozzon hitvallomást,
Lánggal égjen a szeretet
S lobogjon át mindenkire.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott
S a Vigasztalónak velük
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {Psalms and antiphons ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Allelúja,
Psalmus 118(33-48) [1]
118:33 (He) Legem pone mihi, Dómine, viam justificatiónum tuárum: * et exquíram eam semper.
118:34 Da mihi intelléctum, et scrutábor legem tuam: * et custódiam illam in toto corde meo.
118:35 Deduc me in sémitam mandatórum tuórum: * quia ipsam vólui.
118:36 Inclína cor meum in testimónia tua: * et non in avarítiam.
118:37 Avérte óculos meos ne vídeant vanitátem: * in via tua vivífica me.
118:38 Státue servo tuo elóquium tuum, * in timóre tuo.
118:39 Ámputa oppróbrium meum quod suspicátus sum: * quia judícia tua jucúnda.
118:40 Ecce, concupívi mandáta tua: * in æquitáte tua vivífica me.
118:41 (Vav) Et véniat super me misericórdia tua, Dómine: * salutáre tuum secúndum elóquium tuum.
118:42 Et respondébo exprobrántibus mihi verbum: * quia sperávi in sermónibus tuis.
118:43 Et ne áuferas de ore meo verbum veritátis usquequáque: * quia in judíciis tuis supersperávi.
118:44 Et custódiam legem tuam semper: * in sǽculum et in sǽculum sǽculi.
118:45 Et ambulábam in latitúdine: * quia mandáta tua exquisívi.
118:46 Et loquébar in testimóniis tuis in conspéctu regum: * et non confundébar.
118:47 Et meditábar in mandátis tuis, * quæ diléxi.
118:48 Et levávi manus meas ad mandáta tua, quæ diléxi: * et exercébar in justificatiónibus tuis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Alleluja,
Zsoltár 118(33-48) [1]
118:33 (He) Taníts meg engem, Uram, a te igazságaid útjára; * és mindenkor azt fogom követni.
118:34 Adj értelmet nekem, és vizsgálni fogom törvényedet, * és megőrzöm azt teljes szívemből.
118:35 Vezess engem parancsaid ösvényére, * mert kedvelem azt.
118:36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidra, * és ne a fösvénységre.
118:37 Fordítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hiúságot; * a te utadon engedj élnem.
118:38 Teljesítsd szolgádnak beszédedet * a te félelmedről.
118:39 Vedd el gyalázatomat, melytől tartok; * mert a te ítéleteid gyönyörűségesek.
118:40 Íme óhajtom parancsaidat; * éltess engem igazságodban.
118:41 (Vau) És jöjjön rám, Uram, a te irgalmasságod; * a te szabadításod beszéded szerint.
118:42 Hogy felelhessek egy szót szidalmazóimnak; * mert bízom beszédeidben.
118:43 És ne vedd el számból soha az igazság igéjét, * mert a te ítéleteidben igen bízom.
118:44 És megtartom törvényedet mindenkoron, * örökké és mindörökkön-örökké.
118:45 És tágas téren járok, * mert a te parancsaidat keresem.
118:46 És szólok bizonyságaidról a királyok előtt; * és nem fogok megszégyenülni.
118:47 És elmélkedem parancsaidról, * melyeket szeretek,
118:48 és fölemelem kezemet parancsaid után, melyeket szeretek; * és gyakorlom magamat igazságaidban.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(49-64) [2]
118:49 (Zai) Memor esto verbi tui servo tuo, * in quo mihi spem dedísti.
118:50 Hæc me consoláta est in humilitáte mea: * quia elóquium tuum vivificávit me.
118:51 Supérbi iníque agébant usquequáque: * a lege autem tua non declinávi.
118:52 Memor fui judiciórum tuórum a sǽculo, Dómine: * et consolátus sum.
118:53 Deféctio ténuit me, * pro peccatóribus derelinquéntibus legem tuam.
118:54 Cantábiles mihi erant justificatiónes tuæ, * in loco peregrinatiónis meæ.
118:55 Memor fui nocte nóminis tui, Dómine: * et custodívi legem tuam.
118:56 Hæc facta est mihi: * quia justificatiónes tuas exquisívi.
118:57 (Heth) Pórtio mea, Dómine, * dixi custodíre legem tuam.
118:58 Deprecátus sum fáciem tuam in toto corde meo: * miserére mei secúndum elóquium tuum.
118:59 Cogitávi vias meas: * et convérti pedes meos in testimónia tua.
118:60 Parátus sum, et non sum turbátus: * ut custódiam mandáta tua.
118:61 Funes peccatórum circumpléxi sunt me: * et legem tuam non sum oblítus.
118:62 Média nocte surgébam ad confiténdum tibi, * super judícia justificatiónis tuæ.
118:63 Párticeps ego sum ómnium timéntium te: * et custodiéntium mandáta tua.
118:64 Misericórdia tua, Dómine, plena est terra: * justificatiónes tuas doce me.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(49-64) [2]
118:49 (Zain) Emlékezzél meg szolgádnak tett igédről, * melyben nekem reménységet adtál.
118:50 Ez vigasztal engem lealáztatásomban; * mert a te beszéded életet ad nekem.
118:51 A kevélyek gonoszul cselekszenek mindenképpen: * de a te törvényedtől nem hajlok el.
118:52 Megemlékezem, Uram, a te örök ítéleteidről, * és megvigasztalódom.
118:53 Bosszankodás fog el engem * a te törvényedet elhagyó bűnösök miatt.
118:54 Énekül lettek nekem a te igazságaid * zarándokságom helyén.
118:55 Megemlékezem éjjel a te nevedről, Uram, * és megtartom törvényedet.
118:56 Ez részem nekem, * hogy a te igazságaidat keressem.
118:57 (Het) Mondom: Az én részem, Uram, * hogy megtartsam törvényedet.
118:58 Könyörgök színed előtt teljes szívemből: * könyörülj rajtam a te igéd szerint.
118:59 Gondolkodom utaimról, * és bizonyságaidra térítem lábaimat.
118:60 Kész vagyok, és nem habozok * megtartani parancsaidat.
118:61 A bűnösök kötelei körülfognak engem: * de a te törvényedet nem feledem el.
118:62 Éjfélkor is fölkelek neked hálát adni * a te igazságod ítéleteiért.
118:63 Társa vagyok én minden téged félőnek * és parancsaid megőrzőjének.
118:64 A te irgalmasságoddal, Uram, teljes a föld; * taníts engem igazságaidra.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(65-80) [3]
118:65 (Teth) Bonitátem fecísti cum servo tuo, Dómine, * secúndum verbum tuum.
118:66 Bonitátem, et disciplínam, et sciéntiam doce me: * quia mandátis tuis crédidi.
118:67 Priúsquam humiliárer ego delíqui: * proptérea elóquium tuum custodívi.
118:68 Bonus es tu: * et in bonitáte tua doce me justificatiónes tuas.
118:69 Multiplicáta est super me iníquitas superbórum: * ego autem in toto corde meo scrutábor mandáta tua.
118:70 Coagulátum est sicut lac cor eórum: * ego vero legem tuam meditátus sum.
118:71 Bonum mihi quia humiliásti me: * ut discam justificatiónes tuas.
118:72 Bonum mihi lex oris tui, * super míllia auri et argénti.
118:73 (Joth) Manus tuæ fecérunt me, et plasmavérunt me: * da mihi intelléctum, et discam mandáta tua.
118:74 Qui timent te vidébunt me, et lætabúntur: * quia in verba tua supersperávi.
118:75 Cognóvi, Dómine, quia ǽquitas judícia tua: * et in veritáte tua humiliásti me.
118:76 Fiat misericórdia tua ut consolétur me, * secúndum elóquium tuum servo tuo.
118:77 Véniant mihi miseratiónes tuæ, et vivam: * quia lex tua meditátio mea est.
118:78 Confundántur supérbi, quia injúste iniquitátem fecérunt in me: * ego autem exercébor in mandátis tuis.
118:79 Convertántur mihi timéntes te: * et qui novérunt testimónia tua.
118:80 Fiat cor meum immaculátum in justificatiónibus tuis, * ut non confúndar.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 118(65-80) [3]
118:65 (Tet) Jót tettél szolgáddal, Uram, * a te igéd szerint.
118:66 Jóra és fegyelemre és tudományra taníts engem; * mert hiszek parancsaidnak.
118:67 Mielőtt megaláztattam, vétkeztem; * de már megtartom beszédedet.
118:68 Jó vagy te, * és jóvoltodból taníts engem igazságaidra.
118:69 Megsokasodott rajtam a kevélyek gonoszsága; * én pedig teljes szívemből vizsgálom parancsaidat.
118:70 Szívük megaludt, mint a tej; * én pedig törvényedben elmélkedem.
118:71 Jó nekem, hogy megaláztál engem, * hogy megtanuljam igazságaidat.
118:72 Jobb nekem a te szád törvénye * sok ezer aranynál és ezüstnél.
118:73 (Jod) Kezeid teremtettek és alkottak engem; * adj értelmet nekem, hogy megtanuljam parancsaidat.
118:74 Akik félnek téged, meglátva engem, vigadni fognak, * mert a te igéidben igen bízom.
118:75 Megismerem, Uram, hogy igazság a te ítéleted, * és igaz voltodban aláztál meg engem.
118:76 Legyen irgalmasságod vigasztalásomra, * a te szolgádhoz való igéd szerint.
118:77 Jöjjenek rám a te könyörületeid, hogy éljek; * mert a te törvényed az én elmélkedésem.
118:78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert igaztalanul gonoszságot cselekedtek rajtam; * én pedig parancsaidban gyakorlom magamat.
118:79 Térjenek hozzám a téged félők, * és akik tudják bizonyságaidat.
118:80 Legyen szívem szeplőtelen a te igazságaidban, * hogy meg ne szégyenüljek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum tempora}
Rom 6:9-10
Christus resúrgens ex mórtuis jam non móritur, mors illi ultra non dominábitur. Quod enim mórtuus est peccáto, mórtuus est semel: quod autem vivit, vivit Deo.
℟. Deo grátias.
℟.br. Surréxit Dóminus de sepúlcro, * Allelúja, allelúja.
℟. Surréxit Dóminus de sepúlcro, * Allelúja, allelúja.
℣. Qui pro nobis pepéndit in ligno.
℟. Allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Surréxit Dóminus de sepúlcro, * Allelúja, allelúja.
℣. Surréxit Dóminus vere, allelúja.
℟. Et appáruit Simóni, allelúja.
|
Olvasmány, válaszos ének, vers {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Rom 6:9-10
Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br.Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluja, alleluja
℟. Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluja, alleluja
℣. Aki érettünk a keresztfán függött.
℟. Alleluja, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Feltámadott az Úr a sirból. * Alleluja, alleluja
℣. Valóban feltámadt az Úr. Alleluja
℟. És megjelent Simonnak, alleluja.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui errántibus, ut in viam possint redíre justítiæ, veritátis tuæ lumen osténdis: da cunctis, qui christiána professióne censéntur, et illa respúere, quæ huic inimíca sunt nómini; et ea, quæ sunt apta, sectári.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Almighty God, Who showest to them that be in error the light of thy truth, to the intent that they may return into the way of righteousness grant unto all them that are admitted into the fellowship of Christ's Religion, that they may eschew those things that are contrary to their profession, and follow all such things as are agreeable to the same.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Hymnus {Doxology: Pasc}
Rector potens, verax Deus,
Qui témperas rerum vices,
Splendóre mane illúminas,
Et ígnibus merídiem:
Exstíngue flammas lítium,
Aufer calórem nóxium,
Confer salútem córporum,
Verámque pacem córdium.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {Doxology: Pasc}
Igaz Isten, hatalmas Úr,
Ki az időket forgatod,
A reggelt felragyogtatod
És lángoltatod a delet:
Oltsd el perpatvarok tüzét,
Vidd el a rossz hévségeket,
Egészséggel a testeket,
Békével áldd a szíveket!
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott
S a Vigasztalónak velük
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {Psalms and antiphons ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Allelúja,
Psalmus 118(81-96) [1]
118:81 (Caph) Defécit in salutáre tuum ánima mea: * et in verbum tuum supersperávi.
118:82 Defecérunt óculi mei in elóquium tuum, * dicéntes: Quando consoláberis me?
118:83 Quia factus sum sicut uter in pruína: * justificatiónes tuas non sum oblítus.
118:84 Quot sunt dies servi tui? * quando fácies de persequéntibus me judícium?
118:85 Narravérunt mihi iníqui fabulatiónes: * sed non ut lex tua.
118:86 Ómnia mandáta tua véritas: * iníque persecúti sunt me, ádjuva me.
118:87 Paulo minus consummavérunt me in terra: * ego autem non derelíqui mandáta tua.
118:88 Secúndum misericórdiam tuam vivífica me: * et custódiam testimónia oris tui.
118:89 (Laméd) In ætérnum, Dómine, * verbum tuum pérmanet in cælo.
118:90 In generatiónem et generatiónem véritas tua: * fundásti terram, et pérmanet.
118:91 Ordinatióne tua persevérat dies: * quóniam ómnia sérviunt tibi.
118:92 Nisi quod lex tua meditátio mea est: * tunc forte periíssem in humilitáte mea.
118:93 In ætérnum non oblivíscar justificatiónes tuas: * quia in ipsis vivificásti me.
118:94 Tuus sum ego, salvum me fac: * quóniam justificatiónes tuas exquisívi.
118:95 Me exspectavérunt peccatóres ut pérderent me: * testimónia tua intelléxi.
118:96 Omnis consummatiónis vidi finem: * latum mandátum tuum nimis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Alleluja,
Zsoltár 118(81-96) [1]
118:81 (Kaf) Segedelmedért eped lelkem; * és a te igédben fölötte bízom.
118:82 Elbágyadnak szemeim ígéreteidért, * mondván: Mikor vigasztalsz meg engem?
118:83 Mert olyanná lettem, mint a tömlő a zúzmarán; * a te igazságaidat nem feledtem el.
118:84 Mennyi napja van még szolgádnak? * Mikor ítéled meg üldözőimet?
118:85 Hiúságokat beszéltek nekem a gonoszok, * de nem mint a te törvényed.
118:86 Minden parancsod igazság; * ok nélkül üldöztek engem, segíts rajtam.
118:87 Csaknem megemésztettek engem a földön: * de én nem hagytam el parancsaidat.
118:88 Irgalmasságod szerint éltess engem, * és megőrzöm a te szád bizonyságait.
118:89 (Lamed) Uram, a te igéd * a mennyben örökké megmarad.
118:90 Nemzedékről nemzedékre száll igazmondásod; * megalapítottad a földet, és megmarad.
118:91 Rendelésedből megmarad a nap, * mert neked szolgálnak mindenek.
118:92 Ha a te törvényed nem lett volna elmélkedésem, * talán már elvesztem volna lealáztatásomban.
118:93 Örökké sem feledem el igazságaidat, * mert azok által éltetsz engem.
118:94 Tied vagyok én, szabadíts meg engem; * mert a te igazságaidat keresem.
118:95 Várnak rám a bűnösök, hogy elveszítsenek engem; * de én bizonyságaidra figyelmezek.
118:96 Minden tökéletes dolognak is láttam végét; * de a te parancsod határtalan.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(97-112) [2]
118:97 (Mem) Quómodo diléxi legem tuam, Dómine? * tota die meditátio mea est.
118:98 Super inimícos meos prudéntem me fecísti mandáto tuo: * quia in ætérnum mihi est.
118:99 Super omnes docéntes me intelléxi: * quia testimónia tua meditátio mea est.
118:100 Super senes intelléxi: * quia mandáta tua quæsívi.
118:101 Ab omni via mala prohíbui pedes meos: * ut custódiam verba tua.
118:102 A judíciis tuis non declinávi: * quia tu legem posuísti mihi.
118:103 Quam dúlcia fáucibus meis elóquia tua, * super mel ori meo!
118:104 A mandátis tuis intelléxi: * proptérea odívi omnem viam iniquitátis.
118:105 (Nun) Lucérna pédibus meis verbum tuum, * et lumen sémitis meis.
118:106 Jurávi, et státui * custodíre judícia justítiæ tuæ.
118:107 Humiliátus sum usquequáque, Dómine: * vivífica me secúndum verbum tuum.
118:108 Voluntária oris mei beneplácita fac, Dómine: * et judícia tua doce me.
118:109 Ánima mea in mánibus meis semper: * et legem tuam non sum oblítus.
118:110 Posuérunt peccatóres láqueum mihi: * et de mandátis tuis non errávi.
118:111 Hereditáte acquisívi testimónia tua in ætérnum: * quia exsultátio cordis mei sunt.
118:112 Inclinávi cor meum ad faciéndas justificatiónes tuas in ætérnum, * propter retributiónem.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(97-112) [2]
118:97 (Mem) Mily igen szeretem, Uram, a te törvényedet; * egész nap elmélkedésem az.
118:98 Ellenségeim fölött okossá tettél engem parancsoddal, * mely örökké velem vagyon.
118:99 Minden tanítómnál értelmesebb vagyok, * mert a te bizonyságaid az én elmélkedésem.
118:100 Bölcsebb vagyok a véneknél, * mert a te parancsaidat kerestem.
118:101 Minden gonosz úttól eltiltom lábaimat, * hogy megtartsam igéidet.
118:102 Ítéleteidtől nem hajlok el, * mert te adtál törvényt nekem.
118:103 Mily édesek ínyemnek a te beszédeid, * a méz fölött számnak!
118:104 Parancsaidból lettem értelmes, * azért gyűlölöm a gonoszság minden útját.
118:105 (Nun) Szövétnek lábaimnak a te igéd, * és világosság ösvényeimnek.
118:106 Megesküdtem és eltökéltem: * hogy megtartom igazságod ítéleteit.
118:107 Egészen megaláztattam, Uram, * élessz föl engem a te igéd szerint.
118:108 Az én szám önkéntes áldozatait vedd kedvesen, Uram, * és ítéleteidre taníts meg engem.
118:109 Lelkem mindenkor kezeimben van, * de törvényedet nem feledtem el.
118:110 A bűnösök tőrt vetettek nekem, * de nem tévelyedem el parancsaidtól.
118:111 Örökségül bírom a te bizonyságaidat mindörökké, * mert azok szívem vigassága.
118:112 Szívemet a te igazságaid megcselekvésére hajtom örökké, * a jutalomért.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(113-128) [3]
118:113 (Samech) Iníquos ódio hábui: * et legem tuam diléxi.
118:114 Adjútor et suscéptor meus es tu: * et in verbum tuum supersperávi.
118:115 Declináte a me, malígni: * et scrutábor mandáta Dei mei.
118:116 Súscipe me secúndum elóquium tuum, et vivam: * et non confúndas me ab exspectatióne mea.
118:117 Ádjuva me, et salvus ero: * et meditábor in justificatiónibus tuis semper.
118:118 Sprevísti omnes discedéntes a judíciis tuis: * quia injústa cogitátio eórum.
118:119 Prævaricántes reputávi omnes peccatóres terræ: * ídeo diléxi testimónia tua.
118:120 Confíge timóre tuo carnes meas: * a judíciis enim tuis tímui.
118:121 (Ain) Feci judícium et justítiam: * non tradas me calumniántibus me.
118:122 Súscipe servum tuum in bonum: * non calumniéntur me supérbi.
118:123 Óculi mei defecérunt in salutáre tuum: * et in elóquium justítiæ tuæ.
118:124 Fac cum servo tuo secúndum misericórdiam tuam: * et justificatiónes tuas doce me.
118:125 Servus tuus sum ego: * da mihi intelléctum, ut sciam testimónia tua.
118:126 Tempus faciéndi, Dómine: * dissipavérunt legem tuam.
118:127 Ídeo diléxi mandáta tua, * super aurum et topázion.
118:128 Proptérea ad ómnia mandáta tua dirigébar: * omnem viam iníquam ódio hábui.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 118(113-128) [3]
118:113 (Szamech) A gonoszokat gyűlölöm; * és a te törvényedet szeretem.
118:114 Segítőm és oltalmazóm vagy te; * és igédben fölötte bízom.
118:115 Távozzatok tőlem, gonosztevők, * mert én Istenem parancsait vizsgálom.
118:116 Végy föl engem beszéded szerint, hogy éljek, * és ne szégyeníts meg engem várakozásomban.
118:117 Segíts engem, és megszabadulok; * és igazságaidban elmélkedem mindenkoron.
118:118 Megveted mind, akik eltávoznak ítéleteidtől, * mert csalárd az ő gondolatuk.
118:119 Törvényszegőnek tartom a föld minden bűnösét, * azért szeretem a te bizonyságaidat.
118:120 Szegezd át félelmeddel az én testemet, * mert félek a te ítéleteidtől.
118:121 (Ain) Ítéletet és igazságot cselekszem; * ne adj át engem rágalmazóimnak.
118:122 Segítsd szolgádat jóra, * hogy ne rágalmazzanak engem a kevélyek.
118:123 Szemeim segedelmedért epednek, * és a te igazságod igéiért.
118:124 Cselekedjél szolgáddal irgalmasságod szerint, * és taníts meg engem igazságaidra.
118:125 A te szolgád vagyok én; * adj értelmet nekem, hogy tudjam bizonyságaidat.
118:126 Ideje a cselekvésnek, Uram, * mert elhanyagolják törvényedet.
118:127 Azért jobban szeretem parancsaidat * az aranynál és topáznál.
118:128 Azért minden parancsodra igazodom, * minden gonosz utat gyűlölök.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum tempora}
1 Cor 15:20-22
Christus resurréxit a mórtuis primítiæ dormiéntium: quóniam quidem per hóminem mors, et per hóminem resurréctio mortuórum. Et sicut in Adam omnes moriúntur, ita et in Christo omnes vivificabúntur.
℟. Deo grátias.
℟.br. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja, allelúja.
℟. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja, allelúja.
℣. Et appáruit Simóni.
℟. Allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Surréxit Dóminus vere, * Allelúja, allelúja.
℣. Gavísi sunt discípuli, allelúja.
℟. Viso Dómino, allelúja.
|
Olvasmány, válaszos ének, vers {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
1 Cor 15:20-22
De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. Valóban feltámadt az Úr. Alleluja, alleluja
℟. Valóban feltámadt az Úr. Alleluja, alleluja
℣. És megjelent Simonnak
℟. Alleluja, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Valóban feltámadt az Úr. Alleluja, alleluja
℣. Öröm töltötte el a tanítványokat. Alleluja.
℟. Az Úr láttára. Alleluja.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui errántibus, ut in viam possint redíre justítiæ, veritátis tuæ lumen osténdis: da cunctis, qui christiána professióne censéntur, et illa respúere, quæ huic inimíca sunt nómini; et ea, quæ sunt apta, sectári.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Almighty God, Who showest to them that be in error the light of thy truth, to the intent that they may return into the way of righteousness grant unto all them that are admitted into the fellowship of Christ's Religion, that they may eschew those things that are contrary to their profession, and follow all such things as are agreeable to the same.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Hymnus {Doxology: Pasc}
Rerum, Deus, tenax vigor,
Immótus in te pérmanens,
Lucis diúrnæ témpora
Succéssibus detérminans:
Largíre lumen véspere,
Quo vita nusquam décidat,
Sed prǽmium mortis sacræ
Perénnis instet glória.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {Doxology: Pasc}
Mindent hordozó őserő,
Isten, magad nem mozduló,
Aki az egy nap idejét
Órák rendjébe rendeled:
Hints este is utunkra fényt,
El ne hervadjon életünk,
Adj jó halál jutalmául
Örök dicsőséget nekünk.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott
S a Vigasztalónak velük
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Psalmi {Psalms and antiphons ex Psalterio secundum tempora}
Ant. Allelúja,
Psalmus 118(129-144) [1]
118:129 (Phe) Mirabília testimónia tua: * ídeo scrutáta est ea ánima mea.
118:130 Declarátio sermónum tuórum illúminat: * et intelléctum dat párvulis.
118:131 Os meum apérui, et attráxi spíritum: * quia mandáta tua desiderábam.
118:132 Áspice in me, et miserére mei, * secúndum judícium diligéntium nomen tuum.
118:133 Gressus meos dírige secúndum elóquium tuum: * et non dominétur mei omnis injustítia.
118:134 Rédime me a calúmniis hóminum: * ut custódiam mandáta tua.
118:135 Fáciem tuam illúmina super servum tuum: * et doce me justificatiónes tuas.
118:136 Éxitus aquárum deduxérunt óculi mei: * quia non custodiérunt legem tuam.
118:137 (Sade) Justus es, Dómine: * et rectum judícium tuum.
118:138 Mandásti justítiam testimónia tua: * et veritátem tuam nimis.
118:139 Tabéscere me fecit zelus meus: * quia oblíti sunt verba tua inimíci mei.
118:140 Ignítum elóquium tuum veheménter: * et servus tuus diléxit illud.
118:141 Adolescéntulus sum ego et contémptus: * justificatiónes tuas non sum oblítus.
118:142 Justítia tua, justítia in ætérnum: * et lex tua véritas.
118:143 Tribulátio, et angústia invenérunt me: * mandáta tua meditátio mea est.
118:144 Ǽquitas testimónia tua in ætérnum: * intelléctum da mihi, et vivam.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok {Psalms and antiphons a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
Ant. Alleluja,
Zsoltár 118(129-144) [1]
118:129 (Pe) Csodálandók a te bizonyságaid; * azért vizsgálja lelkem azokat.
118:130 A te beszédeid fejtegetése megvilágosít, * és értelmet ad a kisdedeknek.
118:131 Megnyitom számat és lélegzetet veszek, * mert óhajtom parancsaidat.
118:132 Tekints rám, és könyörülj rajtam, * azok ítélete szerint, kik nevedet szeretik.
118:133 Lépteimet igazgasd beszéded szerint, * és ne uralkodjék rajtam semmi igaztalanság.
118:134 Ments meg engem az emberek rágalmaitól, * hogy megtarthassam parancsaidat.
118:135 A te orcádat derítsd föl szolgád fölött; * és taníts meg engem igazságaidra.
118:136 Vízomlások fakadnak szemeimből, * mivel nem tartották meg törvényedet.
118:137 (Sáde) Igaz vagy, Uram, * és igaz a te ítéleted.
118:138 Megparancsoltad igazságos bizonyságaidat, * igen a te igazságodat.
118:139 Megemészt engem az én buzgalmam, * mert ellenségeim elfeledték igéidet.
118:140 Fölötte tiszta a te beszéded, * és szolgád szereti azt.
118:141 Kicsiny vagyok én és megvetett; * de igazságaidat nem feledem el.
118:142 A te igazságod örökké igazság, * és törvényed igazmondás.
118:143 Szorongatás és gyötrelem ért engem, * de parancsolataid elmélkedésem.
118:144 A te bizonyságaid igazság mindörökké; * adj nekem értelmet, és élni fogok.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(145-160) [2]
118:145 (Coph) Clamávi in toto corde meo, exáudi me, Dómine: * justificatiónes tuas requíram.
118:146 Clamávi ad te, salvum me fac: * ut custódiam mandáta tua.
118:147 Prævéni in maturitáte, et clamávi: * quia in verba tua supersperávi.
118:148 Prævenérunt óculi mei ad te dilúculo: * ut meditárer elóquia tua.
118:149 Vocem meam audi secúndum misericórdiam tuam, Dómine: * et secúndum judícium tuum vivífica me.
118:150 Appropinquavérunt persequéntes me iniquitáti: * a lege autem tua longe facti sunt.
118:151 Prope es tu, Dómine: * et omnes viæ tuæ véritas.
118:152 Inítio cognóvi de testimóniis tuis: * quia in ætérnum fundásti ea.
118:153 (Res) Vide humilitátem meam, et éripe me: * quia legem tuam non sum oblítus.
118:154 Júdica judícium meum, et rédime me: * propter elóquium tuum vivífica me.
118:155 Longe a peccatóribus salus: * quia justificatiónes tuas non exquisiérunt.
118:156 Misericórdiæ tuæ multæ, Dómine: * secúndum judícium tuum vivífica me.
118:157 Multi qui persequúntur me, et tríbulant me: * a testimóniis tuis non declinávi.
118:158 Vidi prævaricántes, et tabescébam: * quia elóquia tua non custodiérunt.
118:159 Vide quóniam mandáta tua diléxi, Dómine: * in misericórdia tua vivífica me.
118:160 Princípium verbórum tuórum, véritas: * in ætérnum ómnia judícia justítiæ tuæ.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 118(145-160) [2]
118:145 (Kof) Teljes szívemből kiáltok, hallgass meg engem, Uram, * a te igazságaidat keresem.
118:146 Hozzád kiáltok, szabadíts meg engem, * hogy megőrizzem parancsaidat.
118:147 Megelőzöm a hajnalt, és kiáltok, * mert a te igéidben igen bízom.
118:148 Szemeim fölnyílnak hozzád hajnal előtt, * hogy elmélkedjem beszédeidről.
118:149 Hallgasd meg szómat, Uram, irgalmasságod szerint; * és ítéleted szerint éltess engem.
118:150 Üldözőim közel vannak a gonoszsághoz, * törvényeidtől pedig messze távoztak.
118:151 Közel vagy te, Uram, * és minden utad igazság.
118:152 Kezdettől tudom bizonyságaidról: * hogy örökre alapítottad azokat.
118:153 (Res) Lásd megaláztatásomat, és szabadíts meg engem, * mert törvényedet nem feledtem el.
118:154 Ítéld meg ügyemet, és szabadíts meg engem; * a te igéd miatt éltess engem.
118:155 A bűnösöktől távol van a szabadulás, * mert a te igazságaidat nem keresik.
118:156 Sok a te irgalmasságod, Uram, * ítéleted szerint éltess engem.
118:157 Sokan vannak üldözőim, kik szorongatnak engem; * de nem hajlok el bizonyságaidtól.
118:158 Látom a törvényszegőket, és epekedem, * mert nem tartják meg beszédeidet.
118:159 Lásd, Uram, hogy szeretem parancsaidat; * irgalmasságod szerint éltess engem.
118:160 A te igéid alapja igazság; * örökkévaló a te igazságod minden ítélete.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 118(161-176) [3]
118:161 (Sin) Príncipes persecúti sunt me gratis: * et a verbis tuis formidávit cor meum.
118:162 Lætábor ego super elóquia tua: * sicut qui invénit spólia multa.
118:163 Iniquitátem ódio hábui, et abominátus sum: * legem autem tuam diléxi.
118:164 Sépties in die laudem dixi tibi, * super judícia justítiæ tuæ.
118:165 Pax multa diligéntibus legem tuam: * et non est illis scándalum.
118:166 Exspectábam salutáre tuum, Dómine: * et mandáta tua diléxi.
118:167 Custodívit ánima mea testimónia tua: * et diléxit ea veheménter.
118:168 Servávi mandáta tua, et testimónia tua: * quia omnes viæ meæ in conspéctu tuo.
118:169 (Thau) Appropínquet deprecátio mea in conspéctu tuo, Dómine: * juxta elóquium tuum da mihi intelléctum.
118:170 Intret postulátio mea in conspéctu tuo: * secúndum elóquium tuum éripe me.
118:171 Eructábunt lábia mea hymnum, * cum docúeris me justificatiónes tuas.
118:172 Pronuntiábit lingua mea elóquium tuum: * quia ómnia mandáta tua ǽquitas.
118:173 Fiat manus tua ut salvet me: * quóniam mandáta tua elégi.
118:174 Concupívi salutáre tuum, Dómine: * et lex tua meditátio mea est.
118:175 Vivet ánima mea, et laudábit te: * et judícia tua adjuvábunt me.
118:176 Errávi, sicut ovis, quæ périit: * quǽre servum tuum, quia mandáta tua non sum oblítus.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 118(161-176) [3]
118:161 (Sin) A fejedelmek ok nélkül üldöznek engem; * de csak beszédeidtől fél az én szívem.
118:162 Örvendek én beszédeiden, * mint aki sok zsákmányt talál.
118:163 A gonoszságot gyűlölöm és utálom; * törvényedet pedig szeretem.
118:164 Naponta hétszer dicsérlek téged, * az igazságosságot ítéleteidben.
118:165 Sok békességük van törvényed szeretőinek, * és semmi sincs botrányukra.
118:166 Várom, Uram, segedelmedet, * és szeretem parancsaidat.
118:167 Lelkem megőrzi bizonyságaidat, * és azokat igen szereti.
118:168 Megtartom parancsaidat és bizonyságaidat; * mert minden utam színed előtt vagyon.
118:169 (Tau) Közelítsen, Uram, színed elé az én könyörgésem; * a te igéd szerint adj értelmet nekem.
118:170 Jusson színed elé kérelmem; * a te beszéded szerint ments meg engem.
118:171 Ajkaim dicsérettel fognak áradozni, * mikor engem igazságaidra tanítasz.
118:172 Nyelvem mondja beszédedet; * mert minden parancsod igazság.
118:173 Azon legyen kezed, hogy megszabadítson engem; * mert a te parancsaidat választottam.
118:174 Óhajtom, Uram, segedelmedet; * és törvényed elmélkedésem.
118:175 Él az én lelkem, és dicsér téged; * és ítéleteid megsegítenek engem.
118:176 Eltévelyedtem, mint az elveszett juh; * keresd föl a te szolgádat, mert parancsaidat nem feledtem el.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
|
Capitulum Responsorium Versus {ex Psalterio secundum tempora}
1 Pet 3:18
Christus semel pro peccátis nostris mórtuus est, justus pro injústis, ut nos offérret Deo, mortificátus quidem carne, vivificátus autem spíritu.
℟. Deo grátias.
℟.br. Gavísi sunt discípuli, * Allelúja, allelúja.
℟. Gavísi sunt discípuli, * Allelúja, allelúja.
℣. Viso Dómino.
℟. Allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Gavísi sunt discípuli, * Allelúja, allelúja.
℣. Mane nobíscum, Dómine, allelúja.
℟. Quóniam advesperáscit, allelúja.
|
Olvasmány, válaszos ének, vers {a zsoltáros részből az egyházi év szerint}
1 Pet 3:18
Mert Krisztus is meghalt egyszer a bunökért, az Igaz a bunösökért, hogy az Istenhez vezessen minket. A test szerint ugyan megölték, de a lélek szerint életre kelt.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. Öröm töltötte el a tanítványokat, * Alleluja, alleluja
℟. Öröm töltötte el a tanítványokat, Alleluja, alleluja
℣. Az Úr láttára
℟. Alleluja, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Öröm töltötte el a tanítványokat, Alleluja, alleluja
℣. Maradj velünk, Uram, Alleluja
℟. mert esteledik. Alleluja
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio de Tempore}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Deus, qui errántibus, ut in viam possint redíre justítiæ, veritátis tuæ lumen osténdis: da cunctis, qui christiána professióne censéntur, et illa respúere, quæ huic inimíca sunt nómini; et ea, quæ sunt apta, sectári.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {az időszaki részből}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Almighty God, Who showest to them that be in error the light of thy truth, to the intent that they may return into the way of righteousness grant unto all them that are admitted into the fellowship of Christ's Religion, that they may eschew those things that are contrary to their profession, and follow all such things as are agreeable to the same.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Incipit
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
Kezdet
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Psalmi {Psalmi, antiphonæ ex Commune aut Festo}
Ant. Ecce sacérdos magnus.
Psalmus 109 [1]
109:1 Dixit Dóminus Dómino meo: * Sede a dextris meis:
109:1 Donec ponam inimícos tuos, * scabéllum pedum tuórum.
109:2 Virgam virtútis tuæ emíttet Dóminus ex Sion: * domináre in médio inimicórum tuórum.
109:3 Tecum princípium in die virtútis tuæ in splendóribus sanctórum: * ex útero ante lucíferum génui te.
109:4 Jurávit Dóminus, et non pœnitébit eum: * Tu es sacérdos in ætérnum secúndum órdinem Melchísedech.
109:5 Dóminus a dextris tuis, * confrégit in die iræ suæ reges.
109:6 Judicábit in natiónibus, implébit ruínas: * conquassábit cápita in terra multórum.
109:7 De torrénte in via bibet: * proptérea exaltábit caput.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ecce sacérdos magnus, qui in diébus suis plácuit Deo, et invéntus est justus, allelúja.
|
Zsoltárok {Psalms, antiphons a szentek közös officiumából}
Ant. Behold an high priest.
Zsoltár 109 [1]
109:1 Mondá az Úr az én Uramnak: * Ülj az én jobbomra,
109:1 Míg ellenségeidet * lábaid zsámolyává teszem.
109:2 A te hatalmad pálcáját elküldi az Úr Sionból. * Uralkodjál ellenségeidnek közepette.
109:3 Nálad az uralom hatalmad napján a szentek fényességében; * méhemből a hajnalcsillag előtt szültelek téged.
109:4 Megesküdött az Úr, és nem bánja meg: * Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.
109:5 Az Úr jobbod felől * megrontja haragja napján a királyokat.
109:6 Ítélni fog a nemzetek között, nagy romlást teszen, * soknak összezúzza fejét a földön.
109:7 A patakból iszik az úton; * azért emeli magasra fejét.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Behold an high priest, who in his days pleased God, and was found righteous, alleluja.
|
Ant. Non est invéntus.
Psalmus 110 [2]
110:1 Confitébor tibi, Dómine, in toto corde meo: * in consílio justórum, et congregatióne.
110:2 Magna ópera Dómini: * exquisíta in omnes voluntátes ejus.
110:3 Conféssio et magnificéntia opus ejus: * et justítia ejus manet in sǽculum sǽculi.
110:4 Memóriam fecit mirabílium suórum, miséricors et miserátor Dóminus: * escam dedit timéntibus se.
110:5 Memor erit in sǽculum testaménti sui: * virtútem óperum suórum annuntiábit pópulo suo:
110:7 Ut det illis hereditátem géntium: * ópera mánuum ejus véritas, et judícium.
110:8 Fidélia ómnia mandáta ejus: confirmáta in sǽculum sǽculi, * facta in veritáte et æquitáte.
110:9 Redemptiónem misit pópulo suo: * mandávit in ætérnum testaméntum suum.
110:9 (fit reverentia) Sanctum, et terríbile nomen ejus: * inítium sapiéntiæ timor Dómini.
110:10 Intelléctus bonus ómnibus faciéntibus eum: * laudátio ejus manet in sǽculum sǽculi.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Non est invéntus símilis illi, qui conserváret legem Excélsi, allelúja.
|
Ant. None was found like unto him.
Zsoltár 110 [2]
110:1 Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből * az igazak tanácsában és gyülekezetében.
110:2 Nagyok az Úr cselekedetei, * tökéletesek egészen az ő akarata szerint.
110:3 Dicséret és dicsőség az ő cselekedete, * és igazsága megmarad örökkön-örökké.
110:4 Emléket szerzett csodatetteinek az irgalmas és könyörülő Úr, * eledelt adott az őt félőknek.
110:5 Szövetségéről megemlékezik mindörökké, * cselekedeteinek hatalmát hirdeti az ő népének.
110:7 Hogy nekik adta a pogányok örökségét. * Az ő kezeinek cselekedetei valóság és ítélet;
110:8 Bizonyosak minden parancsai, megerősítvék örökkön-örökre, * valóságban és igazságban lettek.
110:9 Váltságot küldött az ő népének, * örökre szerzette szövetségét;
110:9 (fejet hajtunk) Szent és rettenetes az ő neve, * a bölcsesség kezdete az Úr félelme.
110:10 Jó értelműek mindazok, kik e szerint cselekszenek; * az ő dicsérete örökkön-örökké megmarad.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. None was found like unto him, to keep the Law of the Most High, alleluja.
|
Ant. Ideo jurejurándo.
Psalmus 111 [3]
111:1 Beátus vir, qui timet Dóminum: * in mandátis ejus volet nimis.
111:2 Potens in terra erit semen ejus: * generátio rectórum benedicétur.
111:3 Glória, et divítiæ in domo ejus: * et justítia ejus manet in sǽculum sǽculi.
111:4 Exórtum est in ténebris lumen rectis: * miséricors, et miserátor, et justus.
111:5 Jucúndus homo qui miserétur et cómmodat, dispónet sermónes suos in judício: * quia in ætérnum non commovébitur.
111:7 In memória ætérna erit justus: * ab auditióne mala non timébit.
111:8 Parátum cor ejus speráre in Dómino, confirmátum est cor ejus: * non commovébitur donec despíciat inimícos suos.
111:9 Dispérsit, dedit paupéribus: justítia ejus manet in sǽculum sǽculi, * cornu ejus exaltábitur in glória.
111:10 Peccátor vidébit, et irascétur, déntibus suis fremet et tabéscet: * desidérium peccatórum períbit.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Ideo jurejurándo fecit illum Dóminus créscere in plebem suam, allelúja.
|
Ant. Therefore the Lord assured him.
Zsoltár 111 [3]
111:1 Boldog férfiú, ki az Urat féli; * az ő parancsolataiban igen nagy kedve telik.
111:2 Hatalmas lesz a földön ivadéka; * az igazak nemzedéke megáldatik.
111:3 Dicsőség és gazdagság lesz házában; * és az ő igazsága örökkön-örökké megmarad.
111:4 A sötétségben világosságot támaszt az igazaknak * az irgalmas és könyörülő és igaz.
111:5 Boldog ember, ki könyörül és kölcsön ad, az ő beszédei megállnak az ítéletben; * mert nem tántorodik meg mindörökké.
111:7 Örök emlékezetben lesz az igaz; * nem fél gonosz hír hallásától.
111:8 Szíve kész az Úrban bízni, szíve megerősödött, * rendületlen, míg lenézheti ellenségeit.
111:9 Bőven ad a szegényeknek; igazsága megmarad örökkön-örökké, * az ő szarva fölemelkedik dicsőséggel.
111:10 A gonosz látni fogja ezt, és haragra gyúl; fogát csikorgatja, és eleped; * a bűnösök kívánsága elenyészik.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Therefore the Lord assured him by an oath that He would multiply his seed among His people, alleluja.
|
Ant. Sacerdótes Dei.
Psalmus 112 [4]
112:1 Laudáte, púeri, Dóminum: * laudáte nomen Dómini.
112:2 (fit reverentia) Sit nomen Dómini benedíctum, * ex hoc nunc, et usque in sǽculum.
112:3 A solis ortu usque ad occásum, * laudábile nomen Dómini.
112:4 Excélsus super omnes gentes Dóminus, * et super cælos glória ejus.
112:5 Quis sicut Dóminus, Deus noster, qui in altis hábitat, * et humília réspicit in cælo et in terra?
112:7 Súscitans a terra ínopem, * et de stércore érigens páuperem:
112:8 Ut cóllocet eum cum princípibus, * cum princípibus pópuli sui.
112:9 Qui habitáre facit stérilem in domo, * matrem filiórum lætántem.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Sacerdótes Dei, benedícite Dóminum: servi Dómini, hymnum dícite Deo. Allelúja.
|
Ant. O all ye Priests of God.
Zsoltár 112 [4]
112:1 Dicsérjétek, szolgák, az Urat; * dicsérjétek az Úr nevét.
112:2 (fejet hajtunk) Legyen áldott az Úr neve, * most és mindörökké.
112:3 Napkelettől nyugatig * dicsértessék az Úr neve.
112:4 Magasztos az Úr minden nép fölött, * és az egek fölött az ő dicsősége.
112:5 Kicsoda olyan, mint a mi Urunk, Istenünk, ki a magasságban lakik, * és a mennyből a legkisebbre is letekint a földön?
112:7 Fölemelvén a földről a nyomorultat, * és a szemétből fölmagasztalván a szegényt;
112:8 Hogy a fejedelmekhez ültesse őt, * az ő népe fejedelmeihez;
112:9 Ki a házban lakást ad a magtalannak, * mint fiakon örvendező anyának.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. O all ye Priests of God, bless ye the Lord O all ye servants of the Lord, sing praises unto our God, alleluja.
|
Ant. Serve bone.
Psalmus 116 [5]
116:1 Laudáte Dóminum, omnes gentes: * laudáte eum, omnes pópuli:
116:2 Quóniam confirmáta est super nos misericórdia ejus: * et véritas Dómini manet in ætérnum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Serve bone et fidélis, intra in gáudium Dómini tui, allelúja.
|
Ant. Good and faithful servant.
Zsoltár 116 [5]
116:1 Dicsérjétek az Urat, minden nemzetek, * dicsérjétek őt, minden népek;
116:2 Mert megerősödött rajtunk az ő irgalmassága, * és az Úr igaz volta mindörökké megmarad.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Good and faithful servant, enter thou into the joy of thy Lord, alleluja.
|
Capitulum Hymnus Versus {ex Commune aut Festo}
Sir 44:16-17
Ecce sacérdos magnus, qui in diébus suis plácuit Deo, et invéntus est justus: et in témpore iracúndiæ factus est reconciliátio.
℟. Deo grátias.
Hymnus
Iste Conféssor Dómini, coléntes
Quem pie laudant pópuli per orbem,
Hac die lætus méruit beátas
Scándere sedes.
Qui pius, prudens, húmilis, pudícus,
Sóbriam duxit sine labe vitam,
Donec humános animávit auræ
Spíritus artus.
Cujus ob præstans méritum, frequénter,
Ægra quæ passim jacuére membra,
Víribus morbi dómitis, salúti
Restituúntur.
Noster hinc illi chorus obsequéntem
Cóncinit laudem celebrésque palmas,
Ut piis ejus précibus juvémur
Omne per ævum.
Sit salus illi, decus atque virtus,
Qui, super cæli sólio corúscans,
Tótius mundi sériem gubérnat,
Trinus et unus.
Amen.
℣. Amávit eum Dóminus, et ornávit eum, allelúja.
℟. Stolam glóriæ índuit eum, allelúja.
|
Olvasmány, himnusz, vers {a szentek közös officiumából}
Sir 44:16-17
Ime a nagy főpap aki a maga idejében tetszett az Urnak, igaznak bizonyult és a haragnapján engesztelés lett
℟. Istennek legyen hála.
Himnusz
Ím a hitvalló, kit a föld határán
Minden hívő nép szeret és magasztal,
E nap lőn méltó a magas mennyeknek
Szállni honába.
Jámbor, józan volt, okos és szemérmes.
Útja szeplőtlen, csupa szent alázat,
Míg embertestét eleven tüzével
Lakta a lélek.
Istentől immár, magas érdeméért,
Sok szegény testnek, kit igáz betegség.
Épségét, a kór erejét letörve,
Visszakönyörgé.
Most azért pálmát emelünk előtte
S érdemét illő karimába zengjük;
Égi szószólónk legyen így imája
Minden időben.
Hódolat néked, öröm és imádás,
Aki mennyekben ragyogó király vagy,
Úr és kormányzó az egész világon
Hármas is, egy is.
Ámen.
℣. Az Úr szerette és felékesítette Őt, alleluja
℟. A dicsőség köntösébe öltöztette, alleluja
|
Canticum Magnificat {Antiphona ex Proprio Sanctorum}
Ant. Sacérdos et Póntifex,
Canticum B. Mariæ Virginis
Luc. 1:46-55
1:46 Magníficat ✠ * ánima mea Dóminum.
1:47 Et exsultávit spíritus meus: * in Deo, salutári meo.
1:48 Quia respéxit humilitátem ancíllæ suæ: * ecce enim ex hoc beátam me dicent omnes generatiónes.
1:49 Quia fecit mihi magna qui potens est: * et sanctum nomen ejus.
1:50 Et misericórdia ejus, a progénie in progénies: * timéntibus eum.
1:51 Fecit poténtiam in brácchio suo: * dispérsit supérbos mente cordis sui.
1:52 Depósuit poténtes de sede: * et exaltávit húmiles.
1:53 Esuriéntes implévit bonis: * et dívites dimísit inánes.
1:54 Suscépit Israël púerum suum: * recordátus misericórdiæ suæ.
1:55 Sicut locútus est ad patres nostros: * Ábraham, et sémini ejus in sǽcula.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Sacérdos et Póntifex, et virtútum ópifex, pastor bone in pópulo, ora pro nobis Dóminum, allelúja.
|
Magnificat kantikum {Antifóna a szentek saját officiumából}
Ant. Pap és főpap.
A Boldogságos Szűz Mária éneke
Lk 1:46-55
1:46 Magasztalja ✠ * az én lelkem az Urat,
1:47 és örvendez lelkem * az én üdvözítő Istenemben.
1:48 Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; * íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék.
1:49 Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, * kinek szent az ő neve.
1:50 És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll * az őt félőkön.
1:51 Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, * elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket.
1:52 Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből, * és felmagasztalta az alázatosokat.
1:53 Az éhezőket betöltötte jókkal, * és a gazdagokat üresen bocsátá.
1:54 Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, * megemlékezvén irgalmasságáról;
1:55 Amint szólott atyáinknak, * Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Pap és főpap erényekben ékes. néped jó pásztora, imádd az Urat érettünk. Alleluja.
|
Preces Feriales{omittitur}
|
Hétköznapi könyörgések{elmarad}
|
Oratio {ex Proprio Sanctorum}
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
Orémus.
Auxílium tuum nobis, Dómine, quǽsumus, placátus impénde: et, intercessióne beáti Ubáldi Confessóris tui atque Pontíficis, contra omnes diáboli nequítias déxteram super nos tuæ propitiatiónis exténde.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés {a szentek saját officiumából}
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
Könyörögjünk.
Graciously help us, we beseech thee, O Lord, and at the petition of thy blessed Confessor and Bishop Ubald, stretch forth the right hand of thy mercy to shield us against all the fiery darts of the wicked one.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Suffragium {Tridentinum}
De Beata Maria
Ant. Sancta María succúrre míseris, juva pusillánimes, réfove flébiles, ora pro pópulo, intérveni pro clero, intercéde pro devóto femíneo sexu: séntiant omnes tuum juvámen, quicúmque célebrant tuam sanctam commemoratiónem.
℣. Ora pro nobis sancta Dei Génitrix.
℟. Ut digni efficiámur promissiónibus Christi.
Oratio
Orémus.
Concéde nos fámulos tuos, quǽsumus, Dómine Deus, perpétua mentis et córporis sanitáte gaudére, et gloriósa beátæ Maríæ semper Vírginis intercessióne, a præsénti liberári tristítia, et ætérna pérfrui lætítia.
|
Közbenjárás kérése {tridenti}
Szűz Máriához
Ant. Szent Szűz Mária * győzd le nyomorúságunkat, segíts ha félünk, vígasztalj ha gyengék vagyunk; imádkozz a népért, könyörogj a papokért, légy a jámbor asszonyok kőzbenjárója, hogy mindenki aki szent ünnepedet ünnepli érezze segítségedet.
℣. Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja
℟. Hogy métók lehessünk a Krisztus igéreteire
Oratio
Könyörögjünk.
Kérünk Urunk Istenünk, add meg nekünk szolgaidnak a testi és lelki egészseget, és hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására a jelen nyomorúságtól megszabaduljunk és az örök élet örömeit élvezhessük
|
De sancto Joseph
Ant. Ecce fidélis servus et prudens, quem constítuit Dóminus super famíliam suam.
℣. Glória et divítiæ in domo ejus.
℟. Et justítia ejus manet in sǽculum sǽculi.
Oratio
Orémus.
Deus, qui ineffábili providéntia beátum Joseph sanctíssimæ Genitrícis tuæ sponsum elígere dignátus es: præsta quǽsumus; ut quem protectórem venerámur in terris, intercessórem habére mereámur in cælis.
|
Szent Józsefhez
Ant. Ime a hű és okos szolga, akit ura háza népe fölé rendelt.
℣. Házát bőség és gazdagság tölti el,
℟. Igazsága megmarad örökre.
Oratio
Könyörögjünk.
Isten ki végtelen gondoskodással Szent Józsefet Fiad anyjának jegyeséve rendelted, add meg kérünk. hogy akinek védelmét érezzük a földön, édemeljük meg közbenjárásat a mennyeiekben is.
|
De Apostolis
Ant. Petrus Apóstolus, et Paulus Doctor Géntium, ipsi nos docuérunt legem tuam Dómine.
℣. Constítues eos príncipes super omnem terram.
℟. Mémores erunt nóminis tui Dómine.
Oratio
Orémus.
Deus, cujus déxtera beátum Petrum ambulántem in flúctibus, ne mergerétur, eréxit, et coapóstolum ejus Paulum tértio naufragántem de profúndo pélagi liberávit: exáudi nos propítius, et concéde; ut ambórum méritis, æternitátis glóriam consequámur.
|
De Apostolis
Ant. Péter Apostol és Pál a népek tanitója; ők tanitanak minket törvényedre, Uram.
℣. Fejedelmekké teszed őket országok felett.
℟. Megemlékeznek nevedről, Urunk
Oratio
Könyörögjünk.
Isten, kinek jobbja megragadta Pétert, hogy ne merüljön el a hullámokban; és apostoltársát Pált háromszor kimentetted a hajótörésből; hallgass meg minket kérünk hogy érdemeik az örök élet dicsőségébe vezessenek minket
|
De Pace
Ant. Da pacem Dómine in diébus nostris, quia non est álius, qui pugnet pro nobis, nisi tu Deus noster.
℣. Fiat pax in virtúte tua.
℟. Et abundántia in túrribus tuis.
Oratio
Orémus
Deus, a quo sancta desidéria, recta consília, et justa sunt ópera: da servis tuis illam, quam mundus dare non potest, pacem; ut et corda nostra mandátis tuis dédita, et hóstium subláta formídine, témpora sint tua protectióne tranquílla.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
De Pace.
Ant. Adj békét Uram napjainkban, mert nincs más aki harcba szálljon értünk, csak te, Istenünk.
℣. Béke lakozzék falaid között
℟. És biztonság házaidban
Oratio
Könyörögjünk.
Isten, kinek szent a kivánsága, helyes a tanácsa és igazak cselekedetei: add meg szolgáidnak amit a világ nem képes adni, a békét; hogy parancsaidat szívből megtartsuk és elleneinket félelmed töltse el, és védelmed nyugalmat adjon
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
℣. Fidélium ánimæ per misericórdiam Dei requiéscant in pace.
℟. Amen.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
℣. A megholt hívek lelkei Isten irgalmasságából nyugodjanak békességben.
℟. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
|
Incipit
℣. Jube, domne, benedícere.
Benedictio. Noctem quiétam et finem perféctum concédat nobis Dóminus omnípotens.
℟. Amen.
|
Kezdet
℣. Áldj meg minket, Uram.
Áldás. Békés éjszakát és tökéletes befejezést adjon nekünk a mindenható Úr.
℟. Ámen.
|
Lectio brevis
1 Pet 5:8-9
Fratres: Sóbrii estóte, et vigiláte: quia adversárius vester diábolus tamquam leo rúgiens círcuit, quærens quem dévoret: cui resístite fortes in fide.
℣. Tu autem, Dómine, miserére nobis.
℟. Deo grátias.
|
Rövid olvasmány
1Pét 5:8-9
Testvérek: Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, akit elnyeljen; kinek erős hittel álljatok ellen.
℣. Te pedig, Uram, irgalmazz nekünk.
℟. Istennek legyen hála.
|
℣. Adjutórium nóstrum ✠ in nómine Dómini.
℟. Qui fecit cælum et terram.
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Confíteor Deo omnipoténti, beátæ Maríæ semper Vírgini, beáto Michaéli Archángelo, beáto Joánni Baptístæ, sanctis Apóstolis Petro et Paulo, et ómnibus Sanctis, quia peccávi nimis, cogitatióne, verbo et ópere: percutit sibi pectus mea culpa, mea culpa, mea máxima culpa. Ídeo precor beátam Maríam semper Vírginem, beátum Michaélem Archángelum, beátum Joánnem Baptístam, sanctos Apóstolos Petrum et Paulum, et omnes Sanctos, oráre pro me ad Dóminum Deum nostrum.
Misereátur nostri omnípotens Deus, et dimíssis peccátis nostris, perdúcat nos ad vitam ætérnam. Amen.
Indulgéntiam, ✠ absolutiónem et remissiónem peccatórum nostrórum tríbuat nobis omnípotens et miséricors Dóminus. Amen.
|
℣. Segítségünk ✠ az Úr nevében van.
℟. Aki az eget és a földet alkotta.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Gyónom a mindenható Istennek, a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Keresztelő Szent Jánosnak, Szent Péter és Pál apostoloknak, és minden szenteknek: hogy fölöttébb vétkeztem gondolattal, szóval és cselekedettel. mellét megüti Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem azért a Boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, Szent Mihály főangyalt, Keresztelő Szent Jánost, Szent Péter és Pál apostolokat, és minden szenteket, imádkozzanak érettem a mi Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg vétkeinket és vezessen el minket az örök életre. Ámen.
Vétkeink elengedését, ✠ feloldozását és bocsánatát adja meg nekünk a mindenható és irgalmas Úr. Ámen.
|
℣. Convérte nos ✙︎ Deus, salutáris noster.
℟. Et avérte iram tuam a nobis.
℣. Deus ✠ in adjutórium meum inténde.
℟. Dómine, ad adjuvándum me festína.
Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Allelúja.
|
℣. Téríts meg minket, ✙︎ Isten, te vagy az üdvösségünk.
℟. És fordítsd el haragodat rólunk.
℣. Istenem, ✠ jöjj segítségemre!
℟. Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Alleluja.
|
Psalmi
Ant. Allelúja,
Psalmus 4 [1]
4:2 Cum invocárem exaudívit me Deus justítiæ meæ: * in tribulatióne dilatásti mihi.
4:2 Miserére mei, * et exáudi oratiónem meam.
4:3 Fílii hóminum, úsquequo gravi corde? * ut quid dilígitis vanitátem, et quǽritis mendácium?
4:4 Et scitóte quóniam mirificávit Dóminus sanctum suum: * Dóminus exáudiet me cum clamávero ad eum.
4:5 Irascímini, et nolíte peccáre: * quæ dícitis in córdibus vestris, in cubílibus vestris compungímini.
4:6 Sacrificáte sacrifícium justítiæ, et speráte in Dómino. * Multi dicunt: Quis osténdit nobis bona?
4:7 Signátum est super nos lumen vultus tui, Dómine: * dedísti lætítiam in corde meo.
4:8 A fructu fruménti, vini, et ólei sui * multiplicáti sunt.
4:9 In pace in idípsum * dórmiam, et requiéscam;
4:10 Quóniam tu, Dómine, singuláriter in spe * constituísti me.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltárok
Ant. Alleluja,
Zsoltár 4 [1]
4:2 Midőn segítségül hívtam, meghallgatott engem az én igazságom Istenem; * a szorongásban tágítottál rajtam.
4:2 Könyörülj rajtam, * és hallgasd meg imádságomat.
4:3 Emberek fiai, meddig lesztek nehéz szívvel? * Miért szeretitek a hiúságot, és keresitek a hazugságot?
4:4 Tudjátok meg, hogy az Úr csodálatossá tette az ő szentjét; * az Úr meghallgat engem, mikor hozzá kiáltok.
4:5 Haragudván, ne vétkezzetek; * amit szívetekben mondotok, nyughelyeiteken bánjátok meg.
4:6 Áldozzátok az igazság áldozatát, és bízzatok az Úrban. * Sokan mondják: Ki láttat velünk jókat?
4:7 Ránk van jegyezve, Uram, orcád világossága; * örömet adtál szívembe.
4:8 Gabonájuk, boruk és olajuk gyümölcsével * lettek ők gazdagok.
4:9 De emiatt békességben * alszom, és megnyugszom;
4:10 Mert te, Uram, kiváltképpen megerősítettél engem * a reménységben.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 30(2-6) [2]
30:2 In te, Dómine, sperávi, non confúndar in ætérnum: * in justítia tua líbera me.
30:3 Inclína ad me aurem tuam, * accélera ut éruas me.
30:3 Esto mihi in Deum protectórem, et in domum refúgii: * ut salvum me fácias.
30:4 Quóniam fortitúdo mea, et refúgium meum es tu: * et propter nomen tuum dedúces me, et enútries me.
30:5 Edúces me de láqueo hoc, quem abscondérunt mihi: * quóniam tu es protéctor meus.
30:6 In manus tuas comméndo spíritum meum: * redemísti me, Dómine, Deus veritátis.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 30(2-6) [2]
30:2 Tebenned bízom, Uram, ne szégyenüljek meg mindörökké; * a te igazságod szerint szabadíts meg engem.
30:3 Hajtsd hozzám füledet, * siess, hogy kiragadj engem.
30:3 Légy nekem oltalmazó Istenem és menedékházam, * hogy megszabadíts engem.
30:4 Mert erősségem és oltalmam vagy te; * és a te nevedért vezérleni és táplálni fogsz engem;
30:5 Kiveszel engem a tőrből, melyet elrejtettek nekem; * mert te vagy oltalmazóm.
30:6 Kezeidbe ajánlom lelkemet; * megváltottál engem Uram, igazságnak Istene!
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 90 [3]
90:1 Qui hábitat in adjutório Altíssimi, * in protectióne Dei cæli commorábitur.
90:2 Dicet Dómino: Suscéptor meus es tu, et refúgium meum: * Deus meus sperábo in eum.
90:3 Quóniam ipse liberávit me de láqueo venántium, * et a verbo áspero.
90:4 Scápulis suis obumbrábit tibi: * et sub pennis ejus sperábis.
90:5 Scuto circúmdabit te véritas ejus: * non timébis a timóre noctúrno,
90:6 A sagítta volánte in die, a negótio perambulánte in ténebris: * ab incúrsu, et dæmónio meridiáno.
90:7 Cadent a látere tuo mille, et decem míllia a dextris tuis: * ad te autem non appropinquábit.
90:8 Verúmtamen óculis tuis considerábis: * et retributiónem peccatórum vidébis.
90:9 Quóniam tu es, Dómine, spes mea: * Altíssimum posuísti refúgium tuum.
90:10 Non accédet ad te malum: * et flagéllum non appropinquábit tabernáculo tuo.
90:11 Quóniam Ángelis suis mandávit de te: * ut custódiant te in ómnibus viis tuis.
90:12 In mánibus portábunt te: * ne forte offéndas ad lápidem pedem tuum.
90:13 Super áspidem, et basilíscum ambulábis: * et conculcábis leónem et dracónem.
90:14 Quóniam in me sperávit, liberábo eum: * prótegam eum, quóniam cognóvit nomen meum.
90:15 Clamábit ad me, et ego exáudiam eum: * cum ipso sum in tribulatióne: erípiam eum et glorificábo eum.
90:16 Longitúdine diérum replébo eum: * et osténdam illi salutáre meum.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
|
Zsoltár 90 [3]
90:1 Aki a Fölséges segítségében lakik, * a menny Istenének oltalmában marad.
90:2 Mondhatja az Úrnak: Oltalmazóm vagy te és segítségem; * én Istenem, őbenne bízom.
90:3 Valóban ő megszabadított engem a vadászok tőréből * és a súlyos veszélytől.
90:4 Vállaival megárnyékoz téged, * és az ő szárnyai alatt biztos vagy.
90:5 Pajzs gyanánt vesz téged körül az ő igazsága; * nem fogsz félni az éjjeli rémtől,
90:6 A nappal repülő nyíltól, a sötétben járó vésztől, * és a déli gonosz támadásától.
90:7 Ezren hullanak el oldalad mellől, és tízezren jobbod felől: * tehozzád pedig nem fog közeledni;
90:8 Hanem szemeiddel nézed, * és a bűnösök díját meglátod.
90:9 Mert te vagy, Uram, az én reményem; * ha a Fölségest választottad magadnak menedékül,
90:10 Nem járul hozzád veszedelem, * és csapás nem közeledik hajlékodhoz.
90:11 Mert angyalainak parancsolt felőled, * hogy megőrizzenek téged minden utadban.
90:12 Kezeikben hordoznak téged, * hogy kőbe ne üssed lábadat.
90:13 Áspison és baziliszkuszon fogsz járni, * s az oroszlánt és sárkányt tapodod.
90:14 Mivelhogy bennem bízott, megszabadítom őt, * mert megismerte az én nevemet.
90:15 Hozzám kiált, és én meghallgatom őt; * vele vagyok a szorongatásban; megmentem és megdicsőítem őt.
90:16 Betöltöm őt hosszú élettel, * és megmutatom neki az én szabadításomat.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
|
Psalmus 133 [4]
133:1 Ecce nunc benedícite Dóminum, * omnes servi Dómini:
133:1 Qui statis in domo Dómini, * in átriis domus Dei nostri.
133:2 In nóctibus extóllite manus vestras in sancta, * et benedícite Dóminum.
133:3 Benedícat te Dóminus ex Sion, * qui fecit cælum et terram.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Allelúja, allelúja, allelúja.
|
Zsoltár 133 [4]
133:1 Íme most áldjátok az Urat, * ti, az Úr minden szolgái,
133:1 Kik az Úr házában állotok, * a mi Istenünk háza tornácaiban.
133:2 Emeljétek föl éjjel kezeiteket a szent helyhez, * és áldjátok az Urat.
133:3 Áldjon meg téged az Úr Sionból, * ki a mennyet és földet teremtette.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Alleluja, alleluja, alleluja.
|
Hymnus {Doxology: Pasc}
Te lucis ante términum,
Rerum Creátor, póscimus,
Ut pro tua cleméntia
Sis præsul et custódia.
Procul recédant sómnia,
Et nóctium phantásmata;
Hostémque nóstrum cómprime,
Ne polluántur córpora.
Deo Patri sit glória,
Et Fílio, qui a mórtuis
Surréxit, ac Paráclito,
In sempitérna sǽcula.
Amen.
|
Himnusz {Doxology: Pasc}
A napvilág leáldozott;
Kérünk, Teremtőnk tégedet,
Maradj velünk kegyelmesen,
Őrizzed, óvjad népedet.
A rossz álmok távozzanak,
És minden éji képzelet.
Ellenségünket űzzed el,
Hogy testünket ne rontsa meg.
Atyaistennek tisztelet
S Fiának, ki feltámadott
S a Vigasztalónak velük
Most és örök időkön át.
Ámen.
|
Capitulum Responsorium Versus
Jer 14:9
Tu autem in nobis es, Dómine, et nomen sanctum tuum invocátum est super nos: ne derelínquas nos, Dómine, Deus noster.
℟. Deo grátias.
℟.br. In manus tuas, Dómine, comméndo spíritum meum, * Allelúja, allelúja.
℟. In manus tuas, Dómine, comméndo spíritum meum, * Allelúja, allelúja.
℣. Redemísti nos, Dómine, Deus veritátis.
℟. Allelúja, allelúja.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. In manus tuas, Dómine, comméndo spíritum meum, * Allelúja, allelúja.
℣. Custódi nos, Dómine, ut pupíllam óculi, allelúja.
℟. Sub umbra alárum tuárum prótege nos, allelúja.
|
Olvasmány, válaszos ének, vers
Jer 14:9
Holott te, Uram, közöttünk vagy, és a te neved segítségül hívatott miránk; ne hagyj el minket Urunk, Istenünk.
℟. Istennek legyen hála.
℟.br. Uram, kezeidbe, ajánlom lelkemet, * Alleluja, alleluja.
℟. Uram, kezeidbe, ajánlom lelkemet, * Alleluja, alleluja.
℣. Megváltottal minket, Urunk, az igazság Istene.
℟. Alleluja, alleluja.
℣. Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak, * és a Szentlélek Istennek;
℟. Uram, kezeidbe, ajánlom lelkemet, * Alleluja, alleluja.
℣. Őrizz meg minket, Urunk, mint szemed világát, alleluja.
℟. Szárnyaid árnyéka alatt védj meg minket, alleluja.
|
Canticum Nunc dimittis
Ant. Salva nos,
Canticum Simeonis
Luc. 2:29-32
2:29 Nunc dimíttis ✠ servum tuum, Dómine, * secúndum verbum tuum in pace:
2:30 Quia vidérunt óculi mei * salutáre tuum,
2:31 Quod parásti * ante fáciem ómnium populórum,
2:32 Lumen ad revelatiónem géntium, * et glóriam plebis tuæ Israël.
℣. Glória Patri, et Fílio, * et Spirítui Sancto.
℟. Sicut erat in princípio, et nunc, et semper, * et in sǽcula sæculórum. Amen.
Ant. Salva nos, Dómine, vigilántes, custódi nos dormiéntes; ut vigilémus cum Christo, et requiescámus in pace, allelúja.
|
Nunc dimittis kantikum
Ant. Védj meg minket,
Simeon éneke
Lk 2:29-32
2:29 Most bocsátod ✠ el, Uram, szolgádat * a te igéd szerint békességben;
2:30 Mert látták szemeim * a te üdvösségedet,
2:31 Kit rendeltél * minden népek színe elé,
2:32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, * és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.
℣. Dicsőség az Atyának és Fiúnak * és Szentlélek Istennek,
℟. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor * és mindörökkön-örökké. Ámen.
Ant. Védj meg minket, Uram, amikor virrasztunk, őrizz minket, amikor alszunk, hogy Krisztusban virrasszunk és békességben nyugodjunk, alleluja.
|
Preces Dominicales {habentur}
Kýrie, eléison. Christe, eléison. Kýrie, eléison.
« Pater Noster » dicitur secreto usque ad « Et ne nos indúcas in tentatiónem: »
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris:
℣. Et ne nos indúcas in tentatiónem:
℟. Sed líbera nos a malo.
« Credo » dicitur secreto usque ad « Carnis resurrectiónem. »
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ. Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos. Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum.
℣. Carnis resurrectiónem.
℟. Vitam ætérnam. Amen.
℣. Benedíctus es, Dómine, Deus patrum nostrórum.
℟. Et laudábilis et gloriósus in sǽcula.
℣. Benedicámus Patrem et Fílium cum Sancto Spíritu.
℟. Laudémus, et superexaltémus eum in sǽcula.
℣. Benedíctus es, Dómine, in firmaménto cæli.
℟. Et laudábilis, et gloriósus, et superexaltátus in sǽcula.
℣. Benedícat et custódiat nos omnípotens et miséricors Dóminus.
℟. Amen.
℣. Dignáre, Dómine, nocte ista.
℟. Sine peccáto nos custodíre.
℣. Miserére nostri, Dómine.
℟. Miserére nostri.
℣. Fiat misericórdia tua, Dómine, super nos.
℟. Quemádmodum sperávimus in te.
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
|
Vasárnapi könyörgések {van}
Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
℣. És ne vígy minket kísértésbe,
℟. De szabadíts meg a gonosztól.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
℣. Áldj meg minket, Urunk, atyáink Istene.
℟. Akit áldunk és dicsérünk mindörökké.
℣. Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket.
℟. Dicsérjük és magasztaljuk Őt mindörökké.
℣. Áldott legyen az Úr az ég erősségében.
℟. Tiszteletre és dicséretre méltó, magasztalandó mindörökké.
℣. Áldjon meg és védjen minket a mindenható irgalmas Isten.
℟. Ámen.
℣. Engedd meg, Urunk, hogy ma éjjel.
℟. Bűn nélkül maradjunk védelmedben.
℣. Irgalmazz nekünk, Uram.
℟. Irgalmazz nekünk.
℣. Irgalmad legyen mindig felettünk, Urunk.
℟. Ahogy csak benned van bizodalmunk.
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésünket.
℟. És kiáltásunk jusson elődbe.
|
Oratio
secunda 'Domine, exaudi' omittitur
Orémus.
Vísita, quǽsumus, Dómine, habitatiónem istam, et omnes insídias inimíci ab ea lónge repélle: Ángeli tui sancti hábitent in ea, qui nos in pace custódiant; et benedíctio tua sit super nos semper.
Per Dóminum nostrum Jesum Christum, Fílium tuum: qui tecum vivit et regnat in unitáte Spíritus Sancti, Deus, per ómnia sǽcula sæculórum.
℟. Amen.
|
Könyörgés
hagyd ki a második 'Uram, hallgasd meg könyörgésemet'
Könyörögjünk.
Látogasd meg, Urunk, hajlékunkat, és az ellenség minden cselvetését tartsd távol tőlünk; angyalaid lakjanak velünk, akik békében védelmeznek minket; és áldásod legyen velünk mindig.
A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel együtt, Isten, mindörökkön-örökké.
℟. Ámen.
|
Conclusio
℣. Dómine, exáudi oratiónem meam.
℟. Et clamor meus ad te véniat.
℣. Benedicámus Dómino.
℟. Deo grátias.
Benedictio. Benedícat et custódiat nos omnípotens et miséricors Dóminus, ✠ Pater, et Fílius, et Spíritus Sanctus.
℟. Amen.
|
Befejezés
℣. Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
℟. És kiáltásom jusson elődbe.
℣. Áldjuk az Urat.
℟. Istennek legyen hála.
Áldás. Áldjon meg és őrizzen minket a mindenható és irgalmas Úr, ✠ az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
℟. Ámen.
|
Antiphona finalis B.M.V.
Regína cæli, lætáre, allelúja;
Quia quem meruísti portáre, allelúja,
Resurréxit, sicut dixit, allelúja:
Ora pro nobis Deum, allelúja.
℣. Gaude et lætáre, Virgo María, allelúja.
℟. Quia surréxit Dóminus vere, allelúja.
Orémus.
Deus, qui per resurrectiónem Fílii tui, Dómini nostri Jesu Christi, mundum lætificáre dignátus es: præsta, quǽsumus; ut, per ejus Genetrícem Vírginem Maríam, perpétuæ capiámus gáudia vitæ. Per eúmdem Christum Dóminum nóstrum. Amen.
℣. Divínum auxílium ✠ máneat semper nobíscum.
℟. Amen.
|
Final Antiphon of the Blessed Virgin Mary
Égi Úrnőnk örvendezzél, alleluja;
Mert akit méhedben hordoztál, alleluja,
Feltámadott ahogy mondta, alleluja;
Imádd Istent miértünk, alleluja
℣. Örülj és örvendezz Szűz Mária, alleluja.
℟. Mert valóban feltámadott az Úr, alleluja.
Könyörögjünk.
Istenünk, aki Fiadnak a mi Urunk Jézus Krisztusnak feltámadásával a világot megörvendeztetni méltóztattál, add kérünk, hogy szülője, Szűz Mária közbenjárására az örök életet elnyerjük. Ugyanazon Jézus Krisztus a te fiad által. Ámen.
℣. Az Isten áldása ✠ maradjon mindig velünk.
℟. Ámen.
|
Pater noster, qui es in cælis, sanctificétur nomen tuum: advéniat regnum tuum: fiat volúntas tua, sicut in cælo et in terra. Panem nostrum quotidiánum da nobis hódie: et dimítte nobis débita nostra, sicut et nos dimíttimus debitóribus nostris: et ne nos indúcas in tentatiónem: sed líbera nos a malo. Amen.
Ave María, grátia plena; Dóminus tecum: benedícta tu in muliéribus, et benedíctus fructus ventris tui Jesus. Sancta María, Mater Dei, ora pro nobis peccatóribus, nunc et in hora mortis nostræ. Amen.
Credo in Deum, Patrem omnipoténtem, Creatórem cæli et terræ.
Et in Jesum Christum, Fílium ejus únicum, Dóminum nostrum: qui concéptus est de Spíritu Sancto, natus ex María Vírgine, passus sub Póntio Piláto, crucifíxus, mórtuus, et sepúltus: descéndit ad ínferos; tértia die resurréxit a mórtuis; ascéndit ad cælos; sedet ad déxteram Dei Patris omnipoténtis: inde ventúrus est judicáre vivos et mórtuos.
Credo in Spíritum Sanctum, sanctam Ecclésiam cathólicam, Sanctórum communiónem, remissiónem peccatórum, carnis resurrectiónem, vitam ætérnam. Amen.
|
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes; az Úr van teveled. Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.
Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, a mi Urunkban; ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától; kínzaték Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghala és eltemetteték. Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada; fölméne a mennyekbe, ott ül a mindenható Atyaistennek jobbja felől; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Katolikus keresztény Anyaszentegyházat; a szenteknek egyességét, a bűneinknek bocsánatát; testnek feltámadását és az örök életet. Ámen.
|